121 gázóriás lakható exoholdakkal? (Rovat: A hónap száma)

 
 
 

Viszlát, exobolygók! Az exoholdak lehetnek az új sztárok a Naprendszeren kívüli élet keresésében.

Amiikor a Naprendszeren kívüli élet nyomait keresik, gyakran szilárd kőzetbolygókat vizsgálnak a kutatók. De mi a helyzet a gázóriásokkal? Habár atmoszférájuk és felszínük nem alkalmas az élet kialakulására, holdjaik felszíne még az lehet. A Kepler-űrteleszkóppal több mint 100 olyan gázóriást fedeztek fel, amelyek a központi csillag lakhatósági zónájában találhatók, így a kutatók új lehetséges célpontokat kaptak lakható exoholdak utáni vadászatra.

Az illusztráció egy szilárd felszínű exoholdat ábrázol, amely egy távoli gázóriás körül kering. Kutatók a Kepler-űrtávcső bolygói közt 121 olyan gázóriást azonosítottak, amelyek körül nagy valószínűséggel földszerű exoholdak keringenek, csillaguk lakhatósági zónájában. (Kép: NASA GSFC / Jay Friedlander, Britt Griswold)

Ahhoz, hogy egy bolygó (illetve jelen esetben egy hold) a lakhatósági zónába essen, elég távol kell legyen csillagától ahhoz, hogy az ne perzselje fel a felszínét, de ahhoz viszont elég közel, hogy a felszíne ne legyen fagyott. Ezek a feltételek az élethez ugyanis jelenlegi ismereteink szerint nélkülözhetetlenek. Az elmúlt 9 évben ezeket a feltételeket is figyelembe véve a Kepler-űrteleszkóp olyan kőzetbolygók után kutatott, ahol akár az élet is kialakulhatott.

A Kaliforniai (Riverside) és a Dél-Queenslandi Egyetemek munkatársai viszont a Kepler-adatokat nem kőzetbolygók keresésére használták, hanem olyan gázóriásokéra, amelyek körül olyan kőzetholdak keringhetnek, amelyeknek az atmoszférája és felszíne hasonló Földünkéhez. Összességében 121 ilyen gázóriást azonosítottak a csillaguk lakhatósági zónájában. Az eredményeket részletező cikk az Astrophysical Journal szakfolyóiratban fog megjelenni. „Naprendszerünkben jelenleg 175 holdat ismerünk. A legtöbb hold a lakhatósági zónán kívül fekvő Szaturnusz és Jupiter körül kering. De ez nem feltétlenül törvényszerű más naprendszerekre” – nyilatkozta Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) munkatársa egy sajtóközleményben. „A kőzetholdak bevonása az élet utáni keresésbe jelentősen megnöveli majd azon helyek számát, amiket tanulmányozni lehet.”

Ezeket az exoholdakat nem is olyan egyszerű dolog tanulmányozni. A bolygók sugara, amelyek körül ezek a holdak keringenek, legalább háromszor nagyobb, mint a Föld sugara, szóval a gázóriások megfigyelése a megfelelő eszközökkel nem jelenthet akadályt. Viszont a holdjaik a feltételezések szerint sokkal kisebbek, és ebből kifolyólag sokkal nehezebben is tanulmányozhatóak. Ezidáig nem is sikerült direkt módszerekkel exoholdakat azonosítani. De a Kepler-adatok jó alapot szolgáltatnak ilyen holdak utáni kutatáshoz.

A most létrehozott adatbázis, amely az ismert lakhatósági zónában lévő gázóriásokat tartalmazza, meg fogja könnyíteni a jövőbeni kutatásokat, hogy melyek a legérdekesebb célobjektumok. A kutatók szerint az élet körülményei az exoholdakon még kedvezőbbek is lehetnek, mint a Földön. Mivel a Földön csak a Nap energiáját tudjuk hasznosítani, addig egy exoholdi populáció energiát kaphat a központi csillag mellett a bolygójától is.

Miközben a Föld-szerű exobolygók vadászata töretlenül zajlik, a Földhöz hasonló exoholdak lehetősége tovább növeli az esélyt arra, hogy egyszer az emberiség megtalálja az életet akár a távoli világűrben.

Forrás: űrvilág