A legnagyobb költségvetés

Ezzel a címmel foglalta össze az Európai Űrügynökség (ESA) közleményében a tegnap véget ért Miniszteri Tanácsülés legfőbb eredményeit.

Az ESA legmagasabb szintű döntéshozó testülete legutóbb három évvel ezelőtt ülésezett. Most november 27-én és 28-én a spanyolországi Sevillában gyűltek össze a tagállamok és együttműködő államok küldöttségei, hogy meghatározzák az ESA és az egész európai űrszektor fejlődésének irányait. A 2019 utáni jövőre utalva a Miniszteri Tanácsülés a Space19+ cím alatt futott. Amint arról már hírt adtunk, Magyarország küldöttségét 27-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette, aki felszólalásában a hazai űrtevékenységgel kapcsolatos ambiciózus terveket jelentett be.

A november 28-án készült hivatalos csoportkép az ESA Miniszteri Tanácsülésének résztvevőiről. Balról a második Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. (Kép: ESA / S. Corvaja)

A tagállamok képviselői elfogadták azokat a programokat, amelyekkel biztosítható Európa önálló szerepe az világűr elérésében és kutatásában, a 2020-as évtizedben is. Cél a kontinens növekvő űrgazdaságának fejlesztése, valamint úttörő jelentőségű felfedezések elérése a Föld bolygóval, a Naprendszerrel és a távolabbi világegyetemmel kapcsolatban. Mindeközben fontos szempont bolygónk védelmének a megerősítése. A következő három évre szóló költségvetés 12,45 milliárd euró, ami megközelíti azt az összeget, amihez előzőleg az ESA a tagállamoktól a hozzájárulásukat kérte.

A következő öt évre szóló, összesen 14,38 milliárd eurós költségvetési vállalások megoszlása a programokra lebontva…

…és az egyes tagállamok hozzájárulása. A listán Magyarország 97 millió euróval szerepel, ami a teljes ötéves ESA költségvetési összeg mintegy 0,7%-a. A felső kördiagramon a belső kör a következő három év kötelező és önkéntes tagállami befizetéseit, a külső a plusz két évre szóló kötelező tagdíjakat jelzi. Érdemes megjegyezni, hogy az ESA teljes költségvetése a tagállami bevételeken túl jelentős mértékben támaszkodik külső forrásokra is, főképp az Európai Uniótól és az EUMETSAT szervezettől érkező bevételekre. Ezeket itt nem tüntették fel. (Képek: ESA)

Negyed évszázad óta először jelentősen mértékben megemelkedik az ESA világszínvonalú és inspiráló tudományos programjának finanszírozása. Lehetővé válik például az első űrbeli gravitációshullám-detektor, a LISA (Laser Interferometer Space Array) megépítése, és elkészülhet az Athena röntgencsillagászati űrtávcső. Ezektől az univerzum fizikai törvényszerűségeinek még jobb megértését remélhetjük. A költségvetés lehetővé teszi a kutatás-fejlesztési munka megerősítését, és így a távolabbi jövő küldetéseinek előkészítését az ESA tudományos intézményeiben.

A nemzetközi partnerekkel együtt az ESA tovább folytatja az űrrepülésben megkezdett tevékenységét. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában való részvételre 2030-ig elkötelezi magát az űrügynökség, miközben a NASA-val karöltve részt vesz az első holdi űrállomás, a Gateway programjában. Az ESA 2009-ben kiválasztott űrhajósai további megbízásokat kapnak, amíg mindegyikük legalább kétszer nem dolgozott az ISS-en. Hamarosan megkezdődik új űrhajósok toborzása is, akik az alacsony Föld körüli pályán túli térségbe is eljuthatnak. Az amerikaiakkal való együttműködés révén európai űrutazó a következő évtizedben először léphet a Hold felszínére.

A tagállamok képviselői züld utat adtak a marsi mintahozó küldetés (Mars Sample Return) előkészítésének folytatásához, a NASA-val való együttműködésben.

Az ESA továbbra is segíti az űralkalmazások minél hatékonyabb bevezetését, hasznosítását, a versenyképesség növelését a tagállamokban. Elkészülnek azok a műholdas távközlési rendszerek, amelyek integrálhatók az ötödik generációs (5G) vezeték nélküli kommunikációs hálózatokba. Fejlesztik az optikai adattovábbítást, amivel a földi kábeles hálózatokra jellemző adatátviteli sebesség érhető el, forradalmasítva a műholdas távközlési ipart. A műholdas kommunikáció és a helymeghatározás lehetőségeinek ötvözésével megvalósulhat a navigáció a Holdon és a Hold körüli térségben, miközben itt a Földön az ESA külön programmal támogatja a műholdas navigációs technológia újszerű alkalmazásainak kifejlesztését.

Ami az európai hordozórakétákat illeti, biztosított a fokozatos átmenet a várhatóan jövőre bemutatkozó, új generációs Ariane-6 és Vega-C rakéták korszakába. Zöld utat kapott a Space Rider, az ESA többször újra felhasználható automata űreszközének fejlesztése is.

A tagállamok elkötelezettek a környezet védelme és felelős felhasználása iránt, mind a Földön, mind a Föld körüli térségben vagy azon is túl. Az ESA világviszonylatban is legerősebb műholdas földmegfigyelő flottája nem kevesebb mint 11 új küldetéssel bővül majd, a prioritások között szerepel a klímaváltozás vizsgálata, Afrika és az Antarktisz megfigyelése. Elfogadták az űrbiztonsági programot (Space Safety), mint az ESA tevékenységének új alappillérét. Ebbe tartozik az űrszemét keletkezésének megelőzése (űrjárművek elkerülő manőverei, automatikus „forgalomirányítással”), vagy a használaton kívüli eszközök aktív eltávolítása a Föld körüli pályáról, de a Földet érő, potenciálisan veszélyes kozmikus hatásokra (pl. kisbolygó-becsapódások, napkitörések) való felkészülés is. Az előkészületben levő Hera küldetés során a NASA-val együttműködve a kisbolygók eltérítésének lehetőségeit is vizsgálják majd. Ugyancsak áldoznak a kiberbiztonság növelésére.

Az elkövetkező években az ESA szeretné tovább erősíteni az Európai Unióval már most is meglevő szoros kapcsolatait.

forrás: űrvilág.hu