Beszámoló Pekingből, a XII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról – 2-4. nap

Lezajlottak az első versenyfordulók, de pihenésre és élményekre is jutott ideje a magyar kontingens tagjainak.

November 5-én, hétfőn csípős pekingi hajnalra ébredtek a magyar delegáció „hősi felkelő” tagjai, Borkovits Tamás és Rózsahegyi Márton: helyi idő szerint 4:50-kor keltek útra a Pekingtől mintegy 100 kilométerre lévő Yanqing-ba, hogy a verseny helyszínén figyeljék meg az idei szervezést, és ezzel is segíteni tudják a jövő évi hazai szervezés előkészítését.

A diákok elszállásolását az öt éve épült, első osztályú Hotel Resort Inn Yanqing-ban oldották meg: a fiatalok kétágyas, szépen felszerelt szobákban alszanak, napi háromszori svédasztalos étkezést kapnak, a versenyekre minden ország csapatához van egy kirendelt helyi segítő önkéntes, aki csak a rábízott csapattagokkal foglalkozik ez idő alatt, segít tolmácsolni, eligazodni.

A diákoknak és a versenyfordulóknak helyet adó szálloda autóval másfél óra (pekingi forgalomban kettő és fél…) a csapatvezetők bázisául Pekingi Planetáriumtól

Reggeli után a fiataloknak már 7:30-kor gyülekezniük kellett a megmérettetés helyszíneként helyet adó, több mint 200 fős rendezvényteremben. A hosszú sorokba állított asztalok mindegyikénél egy diák ül, az azonos nemzethez tartozók egymás mögötti oszlopokban. Szigorú és biztonságos rendje van a feladatok kiosztásának, a megoldási időnek és a feladatlapok összegyűjtésének is. A mintegy 5 órás „vizsga” mindenki számára kimerítő volt – erre figyelve a szervezők csokit, nápolyit és palackos vizet is osztottak a feladatírás alatt.

Megfigyelőink egyúttal a magyar versenyzőkre is rápillanthattak, és bár természetesen nem kommunikálhattak velük, üzenik az otthon maradtaknak: olimpikonjaink vidám hangulatban reggeliztek, és nyugodtan várták a reggeli versenyfeladatokat.

Feszült koncentráció az elméleti forduló megírása alatt (egymás mögött a magyar diákcsapat tagjai)
Hosszú és az agytekervényeket is elfárasztó öt óra után…
Egy jó ebéd viszont sok mindenre gyógyír – különösen, ha ekkora a választék sósságból és édességből egyaránt

Délután a csapatok Pekingben maradt vezetői a másnapi észlelési és a csapatversenyre kitalált feladatokat véleményezték és fordították, amely ismét estébe nyúló feladat volt: ilyenkor minden ország egy kicsit a saját versenyzői felkészültségéhez szeretné igazítani a feladatok megfogalmazását, így nehéz dűlőre jutni… Csak a végső jóváhagyást követően kezdődhet a feladatlapok lefordítása, majd a nyomtatás és borítékolás a távoli versenyhelyszínre szállításhoz.

Délután már a kedd esti észlelési feladat fő eszközével ismerkednek versenyzőink

Keddre ezért a csapatvezetők pihenőt kaptak, amit a magyar küldöttség nagy része a Pekingtől mintegy kétórányi autózásra lévő Nagy Fal (konkrétan annak Mutianyu néven ismert, kevésbé zsúfolt, de annál látványosabb szakaszának) meglátogatását iktatta a programba (a diákokat szombaton majd szervezett kirándulás formájában viszik el a Falhoz). Élvezve a kellemesen hűvös, napsütéses időt és a friss levegőt (valamint nem annyira élvezve, de átélve a pekingi forgalmi helyzeteket), kollégáink arról sem felejtkeztek el, hogy a honi csillagászberkekben szokásos módon fényképezkedjenek a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor folyóiratával.

Eközben néhány tucat kilométerrel arrébb: a (majdnem teljes) magyar csapatvezetés a Nagy Falon („a Meteor folyóirattal a világ körül” album újabb gyöngyszeme)

A diákok ezalatt végrehajtották az észlelési fordulót, amely végül az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a felhős időben is kivitelezhető feladatokból állt. Ezt talán ők sem bánták: ekkor az időjárás esténként és hajnalban igencsak fagypont körül járt, így az észlelési feladatok egy része a beltéri, biztonságos melegben zajlott – ugyanakkor a szervezők ötletes (de egyelőre nem közzétehető) módon azt is megoldották, hogy a versenyzőknek mégiscsak kelljen távcsöves észlelési feladatot is végrehajtaniuk. A csapatversenyre (amelynek során a különböző országok diákjait vegyes csapatokba sorsolják) pedig egy olyan, tudást és kreativitást igénylő feladatot kapott a társaság, amelyre másfél nap gondolkodási és megvalósítási időt biztosított a feladatkitűző bizottság.

Szerdán a diákok kaptak pihenőnapot, amelyről a csapatvezetői értekezleten webkamerás élőképet is kapcsoltak: szerencsére néhány másodperc erejéig a mi diákjainkat is mutatták, akik jó hangulatban beszélgettek az ebéd után. A közvetítés alapján ismét csak hangsúlyozni tudjuk, a kínai szervezők kitettek magukért, és rendkívül jó körülmények közt tartják a versenyzőket (és mi, kísérők sem panaszkodhatunk). Eközben a csapatvezetői-megfigyelői kör az adatelemzési feladatokat véleményezte és fordította, jobbító szándékú, de néha elég parázs viták közepette. Az este 11-ig húzódó testületi ülés zárásakor küldöttségünk első alkalommal mutatta be a jövő évi hazai rendezésű, Keszthely és Hévíz központokkal megrendezésre kerülő 13. Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia bemutatkozó filmjét, amelyet nagy érdeklődés és lelkesedés övezett.

Végül egy hiánypótló kép a vasárnapi megnyitóról: a magyar diákok, csapatvezetők és megfigyelők egyik „hivatalos” csoportképe