Electron 16: Vissza a feladónak!

A Rocket Lab rakétája 29 műholddal és egy kerti törpével indult Új-Zélandról. Az elhasznált első fokozatot most először kísérelték meg visszanyerni.

Az Electron hordozórakéta november 20-án, magyar idő szerint 2:44-kor emelkedett fel a Mahia-félszigeten fekvő indítóhelyről, ahonnan a Rocket Lab eddigi összes startját végezte. (Az Egyesült Államok területéről történő indítások megkezdése a jelek szerint már 2021-re csúszik.) Ez volt a rakéta 16. indítása, szokás szerint egy kifejező névvel: Return to Sender, azaz vissza a feladónak. Ez, és a küldetés jelvénye is arra utal, hogy nagyot lépnek előre az újrahasznosítás, és így az indítási költségek csökkentése és a startok sűrítése irányába: az első rakétafokozat dolga végeztével visszaejtőernyőzött a Csendes-óceánra. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, ezúttal mi alkotta a rakéta hasznos terhét.

A 29 apró űreszköz mintegy 1 órával a start után önállósult, 500 km körüli magasságú poláris pályákon. Nagy többségüket a Swarm Technologies cég 24 darab SpaceBEE kommunikációs műholdja tette ki. Ezek tényleg kicsik, az egy egységes (10 cm-es élhosszúságú kocka alakú) CubeSatoknak is csak a negyedének megfelelő (0.25U) méretűek. A tervezett, a Földet körülvevő 150 elemű műholdsereg feladata adattovábbítás hálózatba kötött okoseszközök között, vagyis a dolgok internete (internet of things, IoT) gyakorlati megvalósítása. A francia UnseenLabs két műholdja (BRO-2 és -3) hajók rádiós jeladóinak követésére készült. Az amerikai TriSept műholdpárosa segítségével egy olyan technológiát próbálnak ki, amellyel drasztikusan (több évről egy-két hónapra) csökkenteni lehetne az alacsony pályás kisműholdak pályán töltött élettartamát azután, hogy már feleslegessé válnak. Végül az Aucklandi Egyetem hallgatói által épített APSS-1 CubeSat a földi ionoszféráról végez majd méréseket.

A rakétának ezeken kívül volt még egy felettébb furcsa terhe. Hasznosnak inkább csak átvitt értelemben mondható, hiszen tudományos vagy műszaki szerepe nem volt. Viszont tulajdonosa felajánlotta, hogy a startközvetítés minden nézője után egy dollárt adományoz egy gyermekkórháznak. A személy pedig Gabe Newell, a Valve cég alapító elnöke. Ők fejlesztették a Half-Life nevű videójáték-sorozatot, amelyben felbukkan egy kerti törpe (Gnome Chompski). Az ő 15 centiméter magas, titánból 3D-nyomtatással készült modellje helyet kapott a rakéta gyorsítófokozatának belsejében. Dolga, vagyis a műholdak végső pályájának kialakítása végeztével ez – a törpével együtt – belépett a sűrű légkörbe és megsemmisült.

Az elhasznált első fokozat – ellentétben a SpaceX által a Falcon-9 rakétáknál használt módszerrel – nem hajtóműves, hanem ejtőernyős fékezéssel tért vissza, mintegy 400 km-es távolságban a starthelytől. Az első hírek szerint sikerült is kihalászni a vízből a szerkezetet, bár az állapotáról egyelőre nem tudni biztosat. Korábban már a folyamat több elemét tesztelték, de most történt meg először, hogy az egészet végigcsinálták. A későbbiekben szó lehet arról is, hogy ereszkedés közben, helikopteres segítséggel kapnák el a visszatérő fokozatot, mielőtt az az óceán vizére érkezne.

Előtérben a törpe, a háttérben az Electron rakéta, amely maga sem „óriás”. (Kép: Valve)