Elveszett az újabb arab felderítő műhold

A Falcon Eye-1 startja a Vega rakéta hibájából nem sikerült. Közben a világűrbe készül az első emirátusi asztronauta és Mars-orbiter.

 Falcon Eye-1 startja a Vega rakéta hibájából nem sikerült. Közben a világűrbe készül az első emirátusi asztronauta és Mars-orbiter.

Július 11-én, magyar idő szerint hajnalban 3:53-kor startolt Kourou-ból az európai Vega rakéta. Hasznos terhe, a Falcon Eye-1 műhold valószínűleg elsősorban izraeli, katari, iraki és szíriai katonai létesítményeket, valamint a Perzsa- (Arab-) öbölben történő mozgásokat figyelte volna meg. Az Egyesült Arab Emírségek hadereje még 2013-ban írt alá szerződést a francia Airbus Defence and Space-szel és Thales Alenia Space-szel két, egymással teljesen megegyező optikai felderítő műhold (Falcon Eye-1 és -2) megrendeléséről. (Az első cég a fővállalkozó, egyben a műhold gyártója, míg a Thales a fedélzeti műszerért felelős alvállalkozó.) Az 1500 kg starttömegű, három tengelyre stabilizált, három napelemmel ellátott műholdak a francia Pléiades-HR műholdcsalád feljavításával születtek. A látható tartományban működő felderítő és térképező kamerájukkal, 611 km magas napszinkron pályájukról 70 cm-es legjobb felbontást tudnak elérni, 20 km széles sávban. A műholdak tervezett élettartama 5 év.

Falcon Eye-1. (Kép: Airbus / Thales / MBRSC)

Az indítás azonban nem sikerült. Mintegy 2 perccel a start után a rakéta második fokozatának hibájából a rakomány az Antlanti-óceánba zuhant, nem érte el a Föld körüli pályát.

A most elveszett Falcon Eye-1-et egy éven belül követnie kéne testvérének, a Falcon Eye-2-nek. Adatait a Mohammed Bin Rashid Űrközpontban fogják venni. A mostani űreszköz az Emírségek negyedik holdja lett volna, és az arab vezetők remélték, hogy 2020-ra már 12 arab műhold (!) lehet Föld körüli pályán.

Az Emírségek egyébként már épített saját erőből is holdakat (KhalifaSat és MYSAT-1). Az első szintén egy nagyfelbontású, de kettős hasznosítású (térképészeti és felderítő) eszköz volt, még tavaly októberben állt pályára. Pár hónappal később pedig a Khalifa Egyetem diákjai által fejlesztett MYSAT-1 került pályára.

A vadászpilóta Mansouri (jobbra), mellette a távközlési-informatikai mérnök Neyadi. (Fotó: Tellerreport.com)

Az űrtechnika és űrtevékenység rohamléptekkel történő fejlesztésének következő fontos lépése pedig az első emirátusi űrhajós (Hazza Al Mansouri) repülése lesz. Az 1987-es születésű űrhajósjelölt a Khalifa bin Zayed Repülő Főiskolán szerzett repüléstudományi és katonai repülési BSc fokozatot. Végzése óta a Légierő F-16E/F Block 60 „Desert Falcon” vadászgépét repüli, űrhajósjelöltnek 2018 szeptemberében választották. A jelenlegi tervek szerint idén szeptemberben indulhat a Nemzetközi Űrállomásra a Szojuz MSZ-15 űrhajóval, az orosz Oleg Szkripocska parancsnok és az amerikai Jessica Meir fedélzeti mérnök társaságában. (A tartalék személyzet: Szergej Rizsikov, Thomas Marsburn és Sultan Al Neyadi.)

A Hope Mars-orbiter. (Kép: MBRSC)

2020 júliusában pedig elindulhat az első emirátusi űrszonda a Marshoz, ahova 2021 elején – az Egyesült Arab Emírségek alapításának 50. évfordulóján – érkezhet meg. A Hope (Remény) orbiter a tervek szerint egy 22 000–44 000 km-es, 55 óra keringési idejű elliptikus pályára fog állni a vörös bolygó körül. Az üzemanyaggal együtt 1600 kg induló tömegű, kisautó méretű, három napelemmel és egy 1,5 m-es tányérantennával szerelt űreszköz elsősorban a Mars globális légköri jelenségeit, a légkör dinamikáját és a légkör elszökését fogja tanulmányozni.

 
forrás: űrvilág.hu