Elvesztették a kapcsolatot az első indiai holdszondával

 

Úgy tűnik, India Vikram leszállóegységének nem sikerült átvészelni a „15 perc terrort”, amikor megkísérelt a Hold felszínére landolni. Szeptember 6-án, délután 16:50 perckor (magyar időben este 22:50) az Indiai Űrügynökség (ISRO) bejelentette, hogy elvesztették az űrszondával a kapcsolatot. Az egységnek körülbelül 16:24-kor kellett volna leszállnia, közelebb a Hold déli sarkához, mint korábban bármilyen más szonda tette.

Ahogy ezen az illusztráción látható, ha minden a tervek szerint haladt volna, India Pragyan rovere kigurult volna a Vikram leszállóegységből, hogy 14 földi napon át térképezze fel a Holdat. (ISRO)

A hajtott leereszkedés végső stádiumának, mely harminc kilométerrel a felszín felett kezdődött és puha leszállásnak kellett volna lennie egy két kráter között kijelölt, névtelen ponton, körülbelül 15 percig kellett volna tartania. Az ISRO elnöke, Kailasavadivoo Sivan elmondása szerint azért is hívták „15 perc terrornak”, mert először próbálkoztak meg ezzel a manőverrel. Miután az űreszköz a leereszkedés során számos fékezési szakaszon áteesett, az ISRO irányítóterme elnémult a leszállás várt idejének elkövetkeztével – majd elmúltával. Feszült fél óra után végül Sivan bejelentette, hogy az eszköz nem kommunikál a földi irányítóközponttal.

Az adatokat még vizsgálják, de egyelőre úgy tűnik, hogy a Vikram leszállóegység leszállása a terveknek megfelelően zajlott és 2,1 km magasságig normális működést mutatott. Ezután viszont megszűnt a kommunikáció. A Vikram a déli sark közelében, körülbelül 70° szélességen szállt volna le, hogy egyedi adatokat gyűjtsön a Hold egy relatíve kevéssé ismert területéről. Leszállás után az egység és a Pragyan nevet viselő rover (szanszkrit nyelven a bölcsességet jelenti) egy teljes holdi napig, azaz tizennégy földi napig fedezte volna fel a térséget a rideg éjszaka beállta előtt. A déli sark azért is különösen izgalmas terület, mert a misszió elődje, a Chandrayaan 1 és más eszközök is észrevettek már folyamatosan árnyékban levő kráterekben vízjégre utaló nyomokat, valamint vízmolekulákat az ottani holdtakaróban. Ha a víz elég bőséges és könnyedén hozzáférhető, az nagyban segíthetné a jövő Holdat célzó emberes küldetéseinek fenntartását.

Ezidáig azonban csupán három nemzetnek sikerült leszállnia a Holdra: az egykori Szovjetúniónak, az Amerikai Egyesült Államoknak és Kínának. Az indiaiak leszállási kísérletét megelőzően Izrael próbálkozott, de áprilisban a Beresheet leszállóegységük becsapódott a felszínbe. A Chandrayaan 2 misszió, mely július 22-én indult, a leszállóegységen és a roveren kívül egy keringőegységet is szállított, mely azóta is működik és körülbelül egy évig fog még méréseket végezni a Hold körül.

Forrás: csillagászat.hu