Hogyan készítették fel a Juno űrszondát a Jupiter árnyékának átugrására?

 

A NASA Jupitert vizsgáló Juno űrszondája szeptember/október fordulóján sikeresen végrehajtotta 10,5 órás hajtott manőverét, amely különösen hosszúnak számít a hasonló missziók között. A burn néven emlegetett manőver célja az volt, hogy a napelemek hajtotta űrszonda ne kerüljön be a Jupiter, egyébként a küldetés végét jelentő árnyékába a következő szoros megközelítése alatt, november 3-án.

A Jupiter viharos északi féltekéjének lenyűgöző felvétele, mely a Juno szoros megközelítése során készített felvételeiből állt össze. (NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS)

A Juno szeptember 30-án este kezdte meg manőverét, melyet október 1-én hajnalban fejezett be. Reakciós irányítórendszerű hajtóművét a manőver során ötször tovább használta, mint korábban bármikor. Ennek során a Juno sebessége 203 km/h-val megváltozott, eközben hozzávetőlegesen 73 kg üzemanyagot elhasználva. A művelet nélkül a Juno 12 órát töltött volna a Jupiter árnyékában, ami bőven több, mint amennyi idő alatt lemerülnek az akkumulátorai. Áramelletás nélkül, miközben vészesen hűl az űreszköz, a Juno valószínűleg megadta volna magát a hidegnek és nem lett volna képes magához térni az árnyékból való kilépése után sem.

Scott Bolton, a Juno vezető kutatójának elmondása szerint a manőver sikeres teljesítésével a legjobb úton haladnak afelé, hogy november 3-án átugorják az árnyékot. Az ugrás egy elképesztően kreatív megoldás volt a végzetesnek tűnő geometriai probléma megoldására. A fogyatkozások ugyanis általában nem jó barátai a napelemes eszközöknek – most viszont, ahelyett, hogy amiatt aggódnának, halálra fagy-e a Juno, izgatottan tekinthetnek előre a további felfedezéseit várva.

Ezen az animáción mutatják be a Juno szemszögéből hogyan fog festeni, mikor anélkül közelíti meg a Jupitert 2019. november 3-án, hogy annak árnyékába kerülne. A Napot a bolygótól éppen balra emelkedő sárga pötty jelzi. (NASA/JPL-Caltech/SWRI)

A Juno 2011 óta navigál a mélyűrben, a Jupiter körüli, kezdetben 53 napos keringési periódusú pályájára pedig 2016. július 4-én lépett. Eredetileg az volt a terv, hogy pár hónappal később úgy szűkítik a keringési pályát, hogy 14 naponta közelítse meg a gázóriást. A missziót vezető csoport azonban végül úgy határozott, hogy lemondanak a főmotor égetéséről az űreszköz üzemanyag-szállító rendszerének problémái miatt. A Juno 53 napos keringésével is el tudnak végezni minden mérést, amit terveztek, csak tovább tart a folyamat. Éppen az eszköz hosszabb élettartama vezetett pedig az árnyék problémájának felmerüléséhez, melyet legjobb reményeink szerint sikerül majd átugrani.

Több információ a Juno küldetésről ide kattintva olvasható.

Forrás: csillagászat.hu

 NASA