Kérdések az ISS jövőjéről (Rovat: Az Űrállomás és az USA)

 
 

Az USA törvényhozásának mindkét háza meghallgatást tartott májusban, mert a törvényhozóknak kételyeik merültek fel a kormányzatnak az ISS kereskedelmi hasznosítását célzó terveit illetően.

A Szenátus és a Képviselőház illetékes bizottságai Bill Gerstenmaiert, a NASA emberes űrrepülésekért felelős főigazgató-helyettesét, Paul Martint, a NASA főfelügyelőjét, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jövőjével foglalkozó szakértőket hallgattak meg, mert a törvényhozók meg akartak győződni arról, üzletileg életképesek-e a Fehér Ház tervei, amelyek értelmében 2025-ben leállítanák az ISS kormányzati támogatását, és az ott folyó kísérleteket kereskedelmi alapon végeztetnék.

Az Obama-kormányzat idején a NASA kimondott célja az volt, hogy az alacsony Föld körüli pályán (LEO) folyó űrtevékenységet engedjék át a magáncégeknek, és az így felszabaduló forrásokat a távoli világűr felderítésére induló küldetésekre fordítsák. A Trump-adminisztráció idén februárban javasolta, hogy 2025-ben szüntessék be az ISS közvetlen állami támogatását. A bejelentés nyomán megindult a vita arról, hogy képes-e a magántőke – állami támogatás nélkül! – olyan, a Föld körül keringő kutatási platformokat építeni és/vagy működtetni, amelyek fedélzetén űrhajósok dolgoznak.

Ricky Arnold, az ISS 55. alaplegénységének (Expedition 55) tagja tudományos kísérleteket végez az űrállomás fedélzetén. (Kép: NASA)

Egyelőre a kérdések sokasága még megválaszolatlan. Mekkora piaci kereslet várható a keringő laboratórium szolgáltatásaira? Milyen kísérleteket akar a NASA LEO pályán elvégezni, miközben figyelme a távolabbi célpontok felé fordul? Belép-e saját, tervezett űrállomásával Kína is a LEO-n nyújtott laboratóriumi szolgáltatások piacára? Hogy viszonyulnak az ISS nemzetközi partnerei az állomás privatizálására vonatkozó elképzelésekhez? A helyzetet bonyolítja, hogy nehéz pontosan megjósolni, mennyibe fog kerülni a 2020-as évek végén emberek szállítása a Föld és a LEO-n keringő űrállomás közt.

Paul Martin, a NASA főfelügyelője (inspector general) a Szenátus űrkutatási, tudományos és versenyképességi albizottsága előtt valószínűtlennek tartotta, hogy egy kereskedelmi alapon működő szolgáltató 2025-ben teljes egészében magára tudná vállalni az ISS fenntartásának költségét. (Martin becslése szerint az ISS éves működtetési költsége 2024-ben 1,2 milliárd dollárt tesz ki, ám az elmúlt két évtizedben tapasztalt csekély kereskedelmi érdeklődés nem ad okot optimizmusra.)

A meghallgatáson két szenátor is ellenvéleményt fogalmazott meg a Trump-kormányzat ISS privatizálását célzó terveit illetően. Ted Cruz texasi republikánus szenátor, a NASA-t felügyelő szenátusi albizottság elnöke szerint súlyosan aggályos a kormányzati javaslat, miszerint 2025-től megszüntetnék az ISS szövetségi támogatását. Véleménye szerint egy űrprogram idő előtti törlése politikai okokból nemcsak munkahelyeket veszélyeztet, hanem több milliárd dollár elfecsérlését jelenti. Cruz véleményéhez az albizottság korelnöke, a demokrata floridai szenátor, Bill Nelson is csatlakozott, ő felelőtlenségnek és kártékonynak nevezte a tervet. Szerinte nem igazságos a NASA-t és az ipart arra kényszeríteni, hogy egy önkényesen megszabott időponttól kezdve új működési módra térjenek át.

A NASA és partnerei három évtized alatt több mint 100 milliárd dollárt költöttek az ISS tervezésére, építésére és üzemeltetésére. Fenntartása évente 3–4 milliárd dollárba kerül, ez az összeg azonban már az ISS-t kiszolgáló személy- és teherszállító űrhajók költségét is tartalmazza. Ha ezt az összeget megtakarítanák, akkor a 2020-as években a NASA Hold körüli pályára állíthatná a Gateway laboratóriumot (Lunar Orbital Platform-Gateway), amely egyben kiindulópont lehetne a Hold emberes kutatásához.

Bill Gerstenmaier azonban kijelentette, hogy a NASA-nak nem áll szándékában beszüntetni az alacsony Föld körüli pályán az emberes űrrepüléseket, hanem azokat egy üzleti alapon működtetett űrállomás (akár a privatizált ISS, akár egy új, kereskedelmi alapon fejlesztett eszköz) több ügyfele egyikeként kívánja végrehajtani. A NASA mindenesetre májusban azt kérte az amerikai cégektől és kutatóintézetektől, hogy mérjék fel, milyen piaci igény lenne egy üzleti alapon működő, LEO pályán keringő űrállomás használatára, egyúttal készítsenek erre részletes üzleti tervet. A NASA által a nyár folyamán kiválasztandó szervezetek mindegyike maximum 1 millió dollárért készítheti el a tanulmányokat. A NASA arra vonatkozó koncepciók kidolgozását is kéri, hogy miként lehetne hasznosítani az ISS Harmony modulja elülső végéhez kapcsolandó kereskedelmi modult.

Bill Gerstenmaier, a NASA emberes űrrepülésekért felelős főigazgató-helyettese (balra) és Paul Martin, a NASA főfelügyelője (jobbra) a Szenátus űrkutatási, tudományos és versenyképességi bizottságában tartott meghallgatáson, május 16-án. (Kép: NASA / Joel Kowsky)

Gerstenmaier kifejtette, hogy ha az infláció és a gazdasági növekedés nagyságának megfelelően korrigált, de egyébként viszonylag állandó NASA-költségvetés mellett akár a távoli világűrben végzendő műveletek és a LEO-n folyó űrrepülések egyidejűleg is finanszírozhatók. Elmondta, hogy bár az ISS moduljait eredetileg 15 éves élettartamra tervezték, ennek ellenére az ISS 2028-ig, vagyis az első modulok 30 éves koráig biztonságosan üzemeltethető. Azt viszont szeretnék elkerülni, hogy az űrhajósoknak több időt kelljen az állomás üzemeltetésével, karbantartásával tölteni, mint kutatással.

A Kongresszus tudományügyi bizottságában tartott meghallgatáson az hangzott el, hogy a LEO-n folyó kutatás privatizációja (üzleti alapon történő működtetésűvé alakítása) elvben kétféleképpen történhet. Egyrészt az ISS egyes moduljai egymástól függetlenül átadhatók különböző magáncégeknek, amelyek a kormány megbízásából üzemeltetik azokat. Másrészt a magáncégek önállóan is kifejleszthetnek, LEO pályára állíthatnak és üzemeltethetnek kísérletek végzésére alkalmas platformokat.

A Bigelow Aerospace az ISS kereskedelmi hasznosítását lehetővé tevő technológiákat fejleszt. Javaslatuk szerint erre a célra nagy, „felfújható” lakómodult kellene az ISS-hez kapcsolni, amelyben folytatni lehetne azokat a kísérleteket, amelyeket jelenleg a cég egy hasonló, de kisebb moduljában végeznek. (Kép: Bigelow Aerospace)

Az egyik ilyen szempontból szóba jövő vállalat a Bigelow Aerospace, amely februárban bejelentette, hogy Bigelow Space Operations néven leányvállalatot hoztak létre, ennek feladata lesz a súlytalansági kísérleteknek helyet biztosító eszközök, szolgáltatások értékesítése. A Bigelow „felfújható” modulja jelenleg is az ISS-hez kapcsolódva működik, ennek nagyobb testvérét 2021-ben szeretnék pályára állítani. Az új cég idén több millió dollárt szándékozik a piaci igények felmérésére költeni.

Both Előd

Forrás: űrvilág.hu