Közel volt! (Rovat: Katasztrófák ellen)

Rekordközelben száguldott el a Föld mellett! Majdnem becsapódott! – szinte hetente olvasni ilyen bulváros hangzású szalagcímeket a közelünkbe kerülő kisbolygókról.

A hírekbe beleolvasva rendszerint kiderül, hogy ezek a „majdnem-találkozások” sokszor a Hold távolságánál is messzebb történő elrepüléseket takarnak. És persze az égitest mérete sem mindegy. Most – pontosabban múlt héten, stílszerűen november 13-án pénteken – azonban tényleg olyan közel repült el a Föld mellett egy kisbolygó, hogy még az Űrvilágon is érdemes szót ejteni róla. Hiszen a kb. 400 km-es felszín feletti magasság, amit a legnagyobb közelsége idején elért, már bőven belül van azon a régión, ahol az alacsony pályás műholdjaink keringenek, és nagyjából a Nemzetközi Űrállomás pályamagasságának felel meg. (Más kérdés, hogy még így is kicsi volt az esélye, hogy telibe találjon egy műholdat – nem is érkezett efféle jelentés.)

A szóban forgó kisbolygó hivatalos jelölése 2020 VT4, becsült mérete csupán 5–10 méteres, vagyis akkor sem okozott volna katasztrófát, ha belép a légkörbe. Látványos égi fényjelenségnek, esetleg meteorhullásnak lehettek volna tanúi a szerencsés megfigyelők. (Összehasonlításképp, a 2013-as emlékezetes cseljabinszki eseményt kiváltó test nagyságát 20 m-esre becsülték.) A legnagyobb közelség a Csendes-óceán déli része, a Pitcairn-szigetek fölött volt – véletlenül annak a leginkább lakatlan térségnek a közelében, ahol a nagyméretű űreszközöket is a légkörbe szokták vezetni.

A NASA által támogatott égboltfigyelő program fél méteres átmérőjű ATLAS-2 robotteleszkópja Mauna Loán. (Kép: ATLAS-MLO)

A kisbolygót azonban csak utólag, már távoztában fedezték fel az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) felmérés Hawaii-n működő teleszkópjával. Ekkor már november 14-ét mutatott a naptár és 15 óra telt el a földközelség óta. Az ilyen utólagos felfedezés nem szokatlan a gyors látszólagos égi mozgást végző testek esetén, különösen ha olyan irányból érkeznek, amelyekben a Nap közelsége akadályozza az éjszakai távcsöves megfigyeléseket. Ilyen volt a 2020 VT4 esete is.

A 2020 VT4 pályája most igen közel vezetett el a Föld mellett. (Kép: NASA / JPL)

A dokumentált esetek közül a 400 km-es közelség rekordnak számít. Idén egyszer már megdőlt ez a rekord, augusztus 16-án a 2020 QG földközeli kisbolygó kb. 3000 km-re repült el bolygónk mellett. Azt is már csak távolodóban sikerült felfedezni.

A mostani 2020 VT4 világidőben 17:20-kor (helyi időben nappal) repült el a Csendes-óceán déli része felett. A Földdel való közeli találkozás jelentősen megváltoztatta a kisbolygó pályáját. Érkezésekor 549 napos periódusú, az Ekliptika síkjához képest 13°-os hajlásszögű pályán keringett a Nap körül. Az új pályája a számítások szerint 315 napos, 10,2°-os hajlásszögű lesz. Napközeli pontja a Vénusz távolságán is belülre kerül majd. A Föld „közelébe” legközelebb 2052. november 13-án kerül, de biztonságos, 1,8 millió km-es távolságban repül majd el.