Légszennyezés az erőtüzek nyomán

A levegőt sem hagyták érintetlenül az augusztusi amazóniai erdőtüzek. Sentinel-5P adatokból készült képeken láthatjuk a hatást.

Az Amazonas vidékén pusztító idei erdőtüzekkel volt tele világszerte a sajtó az elmúlt hetekben. Ezek nem csak az erdő elvesztése és a biodiverzitás sérülése miatt hagynak sebet a Föld élővilágán, de számottevő (rossz) hatással vannak a légkörre is, rontva a levegő minőségét és akár a globális klímára is hatást gyakorolva.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-5P műholdjának fedélzetén repülő Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) képalkotó spektrométer lehetővé teszi, hogy a földi légkör – pontosabban annak a legalsó rétege, a troposzféra – számos összetevéjének, szennyezőjének alakulását figyelemmel kísérjék. Ilyenek például a nitrogén-dioxid, az ózon, a formaldehid, a kén-dioxid, a metán, a szén-monoxid, valamint a levegőben lebegő aeroszolok.

Az első – szinte szó szerint – lélegzetelállító térképi összehasonlítás a szén-monoxid koncentrációjának változását mutatja Dél-Amerika fölött, az idén július végi és augusztus eleji állapot alapján.

A troposzférába került szén-monoxid térképe Sentinel-5P adatok alapján, 2019. július 16-31. (balra) és augusztus 1-14. (jobbra) között. A színskála ppb (part per billion, milliárdod rész) egységeket mutat, a maximum a sötétpiros színnél 165 ppb. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / SRON)

Jelentős mennyiségű szén-monoxid (CO) jellemzően az autóközlekedés nyomán kerül a levegőbe, de amint a képen is jól látható, az erdőtüzeknek is megvan ez a hatása. Szénvegyületek tökéletlen égése során keletkezik. Belélegezve gátolja a szervezet oxigénfelvételét, a vér hemoglobinjához kötődve akadályozza annak oxigénellátó feladatát.

A másodikként bemutatott térkép a formaldehid (CH2O) mennyiségét mutatja. Itt a 2019-es augusztusi adatokat az előző éviekkel vetették össze. Dél-Amerika mellett Afrikát is ábrázolták, hiszen ebben az időszakban ott is jellemzőek a kiterjedt erdőtüzek. A formaldehid műholdas térképéről látható, hogy bár Afrikában is valamivel intenzívebbek idén a tüzek, az Amazonas-medence fölött lényegesen jobban megnőtt ennek a légszennyezőnek a mennyisége.

A formaldehid havi átlagos oszlopsűrűsége 1015 molekula/cm2 egységekben Dél-Amerika és Afrika fölött, 2018 (fent) és 2019 (lent) augusztus hónapjában, Sentinel-5P adatok alapján. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018–2019 / BIRA-IASB)

A formaldehid a metán és más szénhidrogének oxidációjának köztes vegyülete. Nem csak erdőtüzek nyomán keletkezik, de ugyancsak ott van az autók kipufogógázában és a cigaretta füstjében. Bár ez az egészségre kéros gáz a levegőben viszonylag gyorsan elbomlik, a reakciók egyik terméke a fent említett szén-monoxid.

Végül egy Brazília területét mutató aeroszoltérképet láthatunk, ugyancsak a Sentinel-5P műhold Tropomi műszerének mérései alapján. Ez egy képkocka egy animációból, rajta a São Paulo városát és környékét elborító füsttel – erről az augusztus 19-én és 20-én a nappali eget is elhomályosító jelenségről a sajtóban is bőségesen láthattunk helyszíni fényképeket.

(Teljes animáció: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / KNMI)

A levegőben lebegő apró részecskék, az aeroszolok belélegezve légzőszervi, szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak. Mennyiségük hatással van az éghajlat alakulására is: az aeroszolok a beérkező napfényt szórják és elnyelik, a felszínről visszasugárzott hosszabb hullámhosszú sugárzást pedig akadályozzák a kijutásban, hozzájárulva tehát bolygónk felmelegedéséhez.

Mind a légszennyezés, mind a klímaváltozás világszerte kihívást jelentenek. E jelenségek megfigyelésében, hosszú távú és a teljes Földre kiterjedő monitorozásukban, a tudományos vizsgálatokban és a politikai döntések megalapozásában a műholdaknak pótolhatatlan a szerepe.