Lettország az ESA társult tagja

Az Európai Űrügynökség és a Lett Köztársaság közötti egyezményt a rigai parlament is jóváhagyta.

A társult tagság egyelőre hét évre szól, és Lettország és az ESA eddigi kapcsolatainak további erősítését jelenti. A dokumentumot az űrügynökség részéről Jan Wörner főigazgató, lett részről Ilga Šuplinska oktatási és tudományos miniszter látta el aláírásával még júniusban, a parlamenti jóváhagyásról – és így az egyezmény életbe lépéséről – július 27-én értesítették hivatalosan az ESA-t.

Ilga Šuplinska szerint a társult tagsággal új lehetőségek nyílnak meg a lett űrszektor, a kutatók és a vállalkozások számára. Az európai űripari együttműködés hozzájárul az ország kutatás-feljesztési potenciáljának növekedéséhez. Az ESA tavaly novemberi miniszteri tanácsülésén (Space 19+) kiderült, hogy Lettország az ESA önkéntes részvételen alapuló programjai közül elsősorban az általános technológiafejlesztésben (GSTP-1), a földmegfigyelésben (EOEP-5) és az űrbiztonsági programban (Space Safety) szeretne részt venni. Lettország képviselői ott lehetnek az ESA tanácsülésein, és szavazati joguk is lesz azokban a kérdésekben, amelyek a részvételükkel zajló programokat érintik.

Az ESA-nak 22 teljes jogú tagja van – köztük 2015 óta Magyarország is –, a Lettországéhoz hasonló társult tagi státust 2016-ban Szlovénia kért. (Kanada pedig 1979 óta az ESA együttműködő állama.) Az ESA mostanra mind a 13 állammal, amelyek 2004 óta csatlakoztak az Európai Unióhoz, valamilyen szintű formális együttműködést alakított ki. A legmagasabb szinten, a szervezet tagországai között találjuk Magyarország mellett Csehországot, Észtországot, Lengyelországot és Romániát. Jelenleg az ESA európai együttműködő államának státusával Bulgária, Ciprus, Litvánia és Szlovákia rendelkezik, míg együttműködési megállapodást Horvátország és Málta kötött az ESA-val.

Kapcsolódó cikkek