Márciusi mérések alapján még inkább biztonságban vagyunk az Apophis potenciálisan veszélyes kisbolygótól

A legújabb radaros megfigyelések szerint mégsem valószínű, hogy 2068-ban ütköznénk a 99942 Apophis jelű, földközeli aszteroidával. Az aszteroidát 2004-es felfedezése után az egyik legveszélyesebb kisbolygóként azonosították; a folyamatos megfigyeléseknek köszönhetően viszont mára pontosították a számolt pályáját. Az új radaros megfigyelési adatokat a precíz pályaelemzéssel kiegészítve arra jutottak, hogy az Apophis még legalább egy évszázadon keresztül nem jelent veszélyt a Földre.

A körülbelül 340 méter átmérőjű Apophis aszteroidáról gyorsan elterjedt, hogy komoly veszélyt jelenthet ránk nézve, mikor csillagászok megbecsülték, hogy 2029-ben kellemetlen közelségbe kerül hozzánk. A földközeli objektum (angol nevéből rövidítve NEO) 2029-es, valamint későbbi, 2036-os becsapódásának esélyét később kizárták, a potenciális ütközés lehetősége azonban 2068-ban még megmaradt. Az Apophis idén március 5-e környékén távolról elrepült a Föld mellett, a lehetőséget kihasználva pedig fejlett radaros megfigyeléseket végeztek, hogy a Nap körüli pályáját minél pontosabban meg tudják határozni; a 2029-es pálya korábbi, néhány száz kilométeres bizonytalanságát alig pár kilométerre sikerült lefaragni. Az elképesztően precíz mérésekből számítva a későbbi pályáját megbizonyosodtak, hogy sem 2068-ban, sem még legalább 100 évig nem fogunk összeütközni vele.

A 99942 Apophis aszteroida pályáját bemutató animáció, mikor 2029. április 13-án, biztonságosan elsuhan a Föld mellett. A bolygónk gravitációja kissé befolyásolja majd a pályáját, mikor a körülbelül 340 méteres objektum 32 000 kilométerre megközelíti a felszínt. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Az új számításokhoz a NASA Deep Space Network Goldstone Deep Space Communications Complex 70 méteres rádiótávcsövével követték pontosan az Apophis mozgását. Márciusi elhaladása során közel 17 millió kilométerre haladt el tőlünk, a pontos méréseknek köszönhetően viszont mintegy 150 méter (!) precizitással meg tudták határozni a távolságát. A Goldstone rádióteleszkóp a 100 méteres nyugat-virginiai Green Bank Távcsővel együtt figyelte meg az Apophist; a Goldstone sugározta a jelet, a Green Bank pedig fogadta, a bisztatikus megfigyeléssel így megduplázták a begyűjtött jel erősségét.

A Goldstone és Green Bank teleszkópokkal készített bisztatikus felvételek a 99942 Apophis aszteroidáról, márciusi megközelítése során. A kisbolygó körülbelül 17 millió km távolságra haladt el mellettünk, a felvételeken pedig minden egyes pixel felbontása 38.75 méter. (Forrás: NASA/JPL-Caltech, NSF/AUI/GBO)

Habár a képek roppant pixelesnek tűnhetnek, a felbontásuk 38,75 méter / pixel, ami, tekintve, hogy az Apophis 17 millió kilométerre volt tőlünk (ez nagyjából 44 Föld-Hold távolság), egészen elképesztő. Ha lenne ilyen nagy nagyítású távcsövünk, akkor Madridban üldögélve el tudnánk olvasni egy Moszkvában vacsorázó ember kezében az étlapot.

A radarképek alapos vizsgálatával remélhetőleg az aszteroida formájáról is sikerül többet megtudni. A korábbi radaros mérések alapján földimogyoróra emlékeztető formája lehet, ami a 200 méter átmérőnél nagyobb, földközeli kisbolygók között megszokottnak számít. Az alakja mellett az aszteroida forgását és forgástengelyét is igyekeznek meghatározni, amelynek ismeretében előrejelezhetnénk a 2029-es találkozó idején várható orientációját.

Az Apophis 2029. április 13-án (pénteken) kevesebb mint 32 000 km távolságra fogja megközelíteni Földünket, ami közelebb lesz a felszínhez, mint a geoszinkron pályán keringő műholdak pályái. A keleti félteke, így hazánk megfigyelői számára is távcső, vagy binokulár nélkül látható lesz, mint kb. 3-3,5 magnitúdós “csillag”, ami szabad szemmel is érzékelhető sebességgel fog mozogni a csillagok között.

Forrás: NASA JPL