Megérkeztek az első színes képek a Perseverance marsjáró sikeres landolása után

Február 18-án, magyar idő szerint 21:55-kor sikeresen landolt a Mars felszínén a NASA Mars 2020 misszió Perseverance marsjárója. Az űreszközt 2020. július 30-án indították a floridai Cape Canaveralon levő bázisról, majd 203 nap alatt 472 millió km utat tett meg, míg elérte úticélját. A Perseverance rover egyik küldetése, hogy mintákat gyűjtsön a Marson, és azokat visszajuttassa a Földre.

Nagy felbontású állókép abból a videóból, amelyet február 18-án a Perseverance leszállásakor készítettek.
NASA Perseverance Mars-rover csapat tagjai az irányítóközpontban nézik az első képeket, amelyeket a sikeres leszállás után készített a marsjáró.

Az autó méretű, közel 1 tonnás marsjáró néhány hetes tesztelés után kezdi meg 2 éves tudományos vizsgálatait a Jezero-kráterben. Többek között vizsgálni fogja a Jezero-kráter ősi tómedrének szikláit és üledékét, valamint az ott található deltatorkolat geológiáját és múltbeli éghajlatát tanulmányozza. A misszió alapvető feladata az asztrobiológia, ez magában foglalja, hogy az ősi mikrobás élet jelei után kutatnak. Végezetül pedig szeretnék a begyűjtött mintákat visszajuttatni a Földre a Mars Sample Return kampány részeként (a NASA és az Európai Űrügynökség [ESA] részvételével), amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy az élet nyomait kutassák itt a Földön olyan műszerekkel, amelyek túl nagy méretűek ahhoz, hogy a vörös bolygóhoz eljuttassák őket.

A Jezero-kráter 45 km átmérőjű, a marsi egyenlítőtől északra található nagy becsapódási medence, az Isidis Planitia nyugati szélén található. A kutatások szerint közel 3,5 milliárd évvel ezelőtt ennek a kráternek saját deltatorkolata volt, és tele volt vízzel.

A Perseverance számára az elektromosságot és hőt egy Multi-Mission Radioisotope Thermoelectric Generator (MMRTG) szolgáltatja, amely 238-as plutónium bomlása során keletkezett hőt elektromos árammá alakítja hőelemek segítségével.

A Perseverance hét tudományos műszere mellett az eddigi legtöbb kamerával felszerelt marsjáró. Ezenkívül még egy komplex mintagyűjtő rendszer is van rajta, amivel a Jezero területén fog az ősi élet megkövesedett nyomai után kutatni és mintákat venni.

Az első nagy felbontású színes kép, amelyet a marsjáró alján elhelyezett Hazard Cameras (Hazcams) készített.
Nagy felbontású kép a Perseverance hat kerekének egyikéről. A képet a Perseverance színes Hazard Cameras (Hazcams) egyike készítette.

A Mars felszínén a Perseverance tudományos műszerei számos kutatási lehetőséget teremtenek. A marsjáró elején lévő rúdon található Mastcam-Z, egy pár zoomolható tudományos kamera, amely nagy felbontású, színes, 3D panorámákat készít a Marsról. Ugyanitt helyezkedik el a SuperCam, amely lézerpulzusokat bocsát ki, amelyekkel a sziklák és üledék kémiáját tanulmányozzák, valamint egy mikrofont is tartalmaz, hogy a sziklák tulajdonságait, pl. keménységét vizsgálhassák.

A robotkar végén két műszer helyezkedik el: a Planetary Instrument for X-ray Lithochemistry (PIXL) és a Scanning Habitable Environments with Raman & Luminescence for Organics & Chemicals (SHERLOC), amelyek együttesen dolgoznak azon, hogy a Mars geológiáját mind jobban megismerjük. Mindkét műszer a sziklák kémiai összetételét vizsgálja. A SHERLOC ultraibolya lézere és spektrométere a Wide Angle Topographic Sensor for Operations and eNgineering (WATSON) képalkotójával együtt a sziklák felszínét fogja tanulmányozni és azoknak az ásványi anyagoknak és szerves molekuláknak a jelenlétét fogja feltérképezni, amelyek a földi szénalapú élet építőkövei.

A jármű alvázában három műszer kapott helyet. A Radar Imager for Mars’ Subsurface Experiment (RIMFAX) az első olyan talajt áttörő radar a Mars felszínén, amely a különböző rétegek vizsgálatával tanulmányozza, hogy idővel hogyan formálódott a Mars felszíne.

A Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment (MOXIE) célja, hogy oxigént állítson elő a ritka levegőből, a vörös bolygó légköre ugyanis többnyire szén-dioxidból áll. A Mars Environmental Dynamics Analyzer (MEDA) a Mars jelenlegi időjárásáról, éghajlatáról és pormennyiségéről gyűjt adatokat.

A Perseverance egy kicsi repülő eszközt (Ingenuity Mars Helicopter) is magával vitt, amely elsőként tesz kísérletet, hogy egy másik bolygón irányított repülést végezzenek.

A mérnökök a következő 1-2 hónapban tesztelik a marsjárót és annak műszereit, majd ezután bocsátják a helikoptert a felszínre, hogy elvégezzék az első tesztrepülést. Ha minden rendben megy, akkor az Ingenuity egy plusz légi dimenziót ad a vörös bolygó felderítéséhez.

Miután az Ingenuity tesztrepülése befejeződik, a rover megkezdi munkáját, hogy bizonyítékot találjon az ősi mikrobás életről.

2020 júliusában nemcsak a Perseverance, hanem másik két űreszköz is elindult a Mars felé. Az Egyesült Arab Emírségek Hope (=Remény) szondája február 9-én sikeresen Mars körüli pályára állt, míg a kínai Tianwen-1 várhatóan ez év május-június folyamán fog leszállni a Mars felszínén.

Forrás: NASA

A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.