Összeállt az ország legnagyobb közösségi amatőrcsillagász és asztrofotós távcsöve
A Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület projektvezetésével, a Magyar Asztrofotósok Egyesülete együttműködésével épül Magyarország eddigi legnagyobb, közösségi tervezéssel és kiviteléssel készült, asztrofotós és amatőrcsillagász célokat kiszolgáló távcsöve.
Az összeszerelt távcső
A távcső eredetileg egy 50 cm átmérőjű és 750 cm fókusztávolságú, ún. Cassegrain rendszerű teleszkóp volt, mely azt jelenti, hogy a távcső két tükröt tartalmaz: a távcső végén lévő paraboloid alakú főtükör a beérkező fénysugarakat egy hiperboloid felületű segédtükörre fókuszálja, mely aztán visszaveri a fényt a kifúrt főtükrön keresztül a fókuszpontba. Ide helyezve a szemlecsét, vagy más néven okulárt tudunk belenézni a távcsőbe.
A Cassegrain rendszerű távcsövek fényútja. (Forrás: wikipédia nyomán)
Maga a távcső egy jénai Carl Zeiss gyártmányú optikai eszköz, mely 1966-ban került a Mátra 5. legnagyobb csúcsára, a 944 méter magas Piszkéstetőre. Itt található ugyanis a ‘60-as évek óta a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Obszervatóriuma, az ország legnagyobb szakcsillagászati megfigyelőállomása. Ez volt Piszkéstető második munkába állított távcsöve, melynek feladata évtizedeken keresztül fotométer segítségével fényességüket időben változtató csillagok, azaz változócsillagok megfigyelése volt.
Az 50 cm-es Cassegrain a Piszkéstetői Obszevatóriumban. (Forrás: Rácz Miklós, www.konkoly.hu)
Az utóbbi években Magyarországon a hetvenes évek óta nem látott távcsőfejlesztés indult el, melynek során például 3 darab 80 centiméter átmérőjű távcső települt az ország három különböző pontján (Piszkéstető, Szombathely, Baja). A piszkéstetői új 80-as távcsövet az 50-es Cassegrain helyére emelték, a műszert pedig Dr. Kiss László, a Csillagászati Intézet főigazgatója együttműködési szerződés keretében adta át Fodor Antalnak, a Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület (SACSE) akkori elnökének és a sülysápi amatőrcsillagászoknak, további felhasználás céljából. Az elszállításban jelentős szerepe volt Csák Balázs csillagásznak, valamint Szántai Zoltánnak, a SACSE jelenlegi elnökének is. Az Egyesület egyébként éppen idén ünnepelte 15 éves évfordulóját.
A SACSE központja a Pest megyei Sülysáp külterületén található Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló, mely 2013 tavaszán nyitotta meg a kapuit. Az épület egy 20-25 fős előadóból, valamint az emeleten, csigalépcsővel megközelíthető kupolából áll. A kupolában lévő főműszer egy 35 centiméter átmérőjű Schmidt-Cassegrain, Meade 14 inch LX200 ACF (Advanced Coma Free system with AutoStar II) típusú távcső. Mivel a kupola kicsi ahhoz, hogy a fél méteres műszer otthonául szolgáljon, ezért az új jövevény számára a telken a meglévő csillagda közvetlen közelében egy új, letolható tetejű épületet kellett építeni. A terveket Francsics László okleveles építészmérnök, és egyben a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnöke tervezte, maga az épület pedig főleg társadalmi munkával, Fodor Antal vezénylete alatt, környékbeli vállakozók, szakemberek és az egyesület tagjainak összefogásával épült fel. Az alapozási munkálatok, alapásás-betonozás teljes egészében Csontos István Úriban élő vállakozónak köszönhető. A falazás Szalontai Zoltán tápiószecsői kőműves segítségével készült. A letolható tetőszerkezet és a bádogos munkák Lesti Sándornak és kollegájának Kiss Krisztiánnak köszönhető.
Megérkezik a piszkéstetői 50-es Cassegrain az új lakhelyére, a Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgálóba. (Forrás: SACSE)
Az 50-es távcső új védőépületének alapozása. (Forrás: SACSE)
A távcső sokoldalúbb felhasználhatósága érdekében átalakításra került: a Cassegrain rendszerből Newton szerelésűvé alakult, azaz a domború segédtükör helyét egy síktükör vette át, mely a távcső oldalára vetíti ki a fényt. Ezzel egy sokkal fényerősebb távcsövet sikerült létrehozni. Az átalakításról 3D-s tervezőprogrammal készült terveket Virág László, szintén a SACSE egyik tagja készítette, az egyes szükséges alkatrészekhez a szaktanácsadás és beszerzés pedig Éder Ivánnak (Budapesti Távcső Centrum) köszönhető. A távcső mechanikája, mely annak mozgatásáért felelős, egy 300 kilogramm teherbírású ASA DDM 160, mely a távcsővel együtt érkezett a Csillagászati Intézetből. Végül pedig az egész szerkezet egy, a szabad forgást lehetővé tevő törtoszlopon áll, melynek elkészítését Grósz József és Marosi István Egyesületi tagokon keresztül, a jászberényi Fortaco Zrt, valamint a budapesti Semilab felajánlásának köszönhető. Ezen kívül a távcső legtöbb alkatrésze is alapos felületkezelésen és felújításon esett át az egyes egyesületi tagok gondos keze munkája által.
A Newton rendszerű távcsövek fényútja. (Forrás: wikipédia nyomán)
A Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló madártávlatból. (Forrás: MTI)
A távcsövet a jövőben főleg robotizált vezérléssel, csillagászati felvételek készítésére fogják használni az amatőrcsillagászok. Ezzel Sülysápon létesül az ország legnagyobb asztrofotós távcsöve.
A távcső mozgató mechanikájának, valamint a távcsőtestnek a tartóoszlopra emelése a Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgálóban. (Forrás: MTI)
Kalup Csilla
SACSE
