Sikeres landolás a Hold túlsó oldalán

Sikerrel landolt a kínai Chang’e-4 a Hold túloldalán, pekingi idő szerint január 3-án reggel, ezzel pedig világszerte új fejezetet nyitottak a Hold felfedezésében. A kínai állami média megerősítette, hogy helyi idő szerint 10:26-kor történt meg a leszállás, később pedig a Kínai Nemzeti Űrügynökség publikálta a Chang’e-4 első felvételeit a Hold felszínéről.

“Ez egy mérföldkő Kína holdfelfedezésében”, nyilatkozta Yang Yuguang, a pekingi China Aerospace Science & Industry Corporation munkatársa a CGTN (China Global Television Network) állami irányítású, angol nyelvű tévéadón. A leszállóegységen egy rover is utazott, mely várhatóan január 4-e körül kezdi meg működését.

A Chang’e-4 2018. december 8-án került felbocsájtásra a Sichuan provinciai Xichang Műhold Indító Központból, és a Déli-Sark-Aitken medencében található Von Kármán krátert vette célba. A medencét valószínűleg egy óriási aszteroida becsapódás okozhatta, mely a Hold köpenyének felső rétegéből keverhetett fel anyagot a felszínre – így az ottani mintákat tanulmányozva többet tudhatunk meg égi kísérőnk belső összetételéről is. A Hold túloldalának kérge számottevően vastagabb, idősebb, valamint több és mélyebb kráter borítja, mint a becsapódások nyomait eltörlő ősi lávafolyások alkotta hatalmas, sötét mare síkságokkal tarkított felénk forduló oldalát. A Chang’e-4 megfigyelései hozzásegíthetnek a két félteke eltéréseit okozó folyamatok megértéséhez is.

A Chang’e-4 2018. január 3-ai felvétele a Hold túlsó felének felszínéről. (China National Space Administration)

A leszállóegységet kamerákkal szerelték fel a felszín megfigyelésére, valamint egy alacsony frekvenciájú spektrométerrel, mellyel a napkitöréseket fogja tanulmányozni. A roveren panorámakamera, felszíni anyagok azonosítására alkalmas spektrométer és egy méyre hatoló radar található, mellyel a Hold felszín alatti szerkezetét tudja vizsgálni. Ezeken kívül Svédország, Németország, Hollandia és Szaúd-Arábia is tehetett eszközöket a Chang’e-4-re, melyekkel többek között alacsony-frekvenciájú rádiócsillagászati méréseket fognak végezni, az első csillagok keletkezése óta utazó halvány jelek után kutatva. A landolóegységen továbbá egy aprócska, kínai egyetemeken fejlesztett bioszféra is található, mely számos növény és selyemhernyó viselkedését figyeli kis gravitációjú közegben.

Ahhoz, hogy a Hold túlsó oldalára jussunk, számos mérnöki kihívást kell teljesíteni, melyek miatt az előző 27 leszállási program inkább a közelebbi féltekére szorítkozott. Az űreszközzel való direkt kommunikációt maga a Hold blokkolja, így 2018. májusában Kína egy közvetítő műholdat (Queqiao) küldött a Hold mögött 65 000 km-re található 2-es Lagrange ponthoz. Ez egy gravitációsan kiegyensúlyozott hely, mely körül keringve a műhold a Földdel és a Hold túlsó oldalával is képes kommunikálni – ez pedig eddig úgy tűnik, remekül is működik.

Kína holdprogramja a 2007-ben és 2010-ben felbocsájtott, a kínai Holdistennő nevét viselő Chang’e-1 és Chang’e-2 keringőegységekkel indult. 2013-ban küldték fel a Chang’e-3 leszállóegységet a hozzánk közelebbi féltekére. Az ország következő kihívása a holdi minták hazaküldésére hivatott Chang’e-5, melynek indítása idén várható. Az eszköz legfeljebb 2 kg holdi talaj és kőzetmintát próbál majd összegyűjteni a közelebbi féltekén található, Oceanus Procellarum nevet viselő, eddig még nem látogatott hatalmas mare területről. Kína távolabbi céljai között szerepel embereket is küldeni a Holdra, valamikor várhatóan 2025 után.

Forrás: Science