Új tó a jég mögött

Az egyik gleccser mozgása felgyorsult, a jég tóvá duzzasztotta egy másik gleccser olvadékvizét.

A Himalája legtöbb gleccsere visszahúzódik, de a Karakorum hegylánc mintegy 200 gleccsere éppen ellentétesen viselkedik. Pakisztánban a tudósok a katonai hatóságokkal együttműködve az egyiket különösen részletesen vizsgálják, mert áradásoktól tartanak.

A világ gleccserei körülbelül 1 százalékának a mozgása időnként felgyorsul, időszakonként mozgásuk az átlagos sebességük többszörösére gyorsul. Legnagyobb sebességük elérheti a napi több métert (az átlagos gleccserek évenként 60–120 méter utat tesznek meg). Amikor a jégfolyam a leggyorsabban mozog, vízfolyásokat torlaszolhat el, fákat csavar ki, elborítja az utakat, károkat okoz az infrastruktúrában. Ezek a „meglódulások” jellemzően néhány hónapig, néha néhány évig tartanak, amit legalább egy évtizedig tartó nyugalmi időszak követ, amikor a jég alig vagy egyáltalán nem mozog.

Az egyik ilyen rohanó gleccser Pakisztán északi részén Hunza tartományban, a 7611 méter magas Shispare-csúcs (Shishpar, Shishper) közelében található. 2018 áprilisában a törmelékkel borított gleccser mozgása felgyorsult, egyes részei naponta 13–18 métert tettek meg. A meglódulás kezdete óta a jégfolyam eleje körülbelül 1 kilométerrel nyomult előre. A dél felé mozgó jég egy szomszédos völgyben elzárta a víz útját, ezért a közeli Muchuhar-gleccser olvadékvize felduzzadt, 2018 őszére komolyabb méretű tó alakult ki, a változás a Landsat–8 egy év különbséggel készült képpárján követhető. A Shispare-gleccser történetében nem ez az első felgyorsulás, korábbi műholdas felvételek és terepi vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jég mozgása 1904–1905-ben, 1972–1976-ban és 1993–2002-ben is felgyorsult.

A NASA Landsat–8 műhold OLI (Operational Land Imager) műszerével készített felvételek a gleccserről és az újonnan megjelent tóról egy év különbséggel, 2018. április 5-én (balra), illetve 2019. április 1-jén (jobbra) készültek. A gleccser jege a tetejére rakódott por, talaj és más törmelék miatt szürkének látszik. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)

Általában az ehhez hasonló, jég által felduzzasztott tavak instabilak, legfeljebb egy szezonon át maradnak meg, vizük elszivárog, és nem okoz különösebb problémát. Néha azonban a jégzár hirtelen összeroppan, a hirtelen leömlő víz pedig veszélyes árvizet okozhat, ezért a kutatók napi rendszerességgel elemzik a környékről készült űrfelvételeket. Április 27-én a helyi hatóságok csökkenő árvízveszélyt jelentettek, mert a tó apadását állapították meg. Korábban attól tartottak, hogy a nyári felmelegedés hatására hirtelen áradás léphet fel, ezért intézkedéseket tettek a helyi lakosság és infrastruktúra védelme érdekében. (Az áradás a Karakorum autópályát, egy falut, fontos öntözőcsatornákat és két erőművet is veszélyeztetett volna.) Mindamellett, a gleccser felgyorsulása már eddig is okozott problémákat. A változás miatt egy közeli vízerőművet ellátó víz elapadt, egy hágó pedig járhatatlanná vált.

A 2019-es felvétel kinagyított részlete a keletkezett tóval. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)