2022-ben új nóva tűnhet fel az égen

A csillagütközések rendkívül ritka események. A legpontosabb becslések szerint galaxisunkban nagyjából 10 ezer évente kerül sor egyre, és mivel a technológia csak az utóbbi évszázadban érte el azt a szintet, hogy már képesek lehetünk megfigyelni egy-egy ilyen ütközést, eddig még senki sem volt tanúja hasonlónak. Ez azonban rövidesen megváltozhat. A michigani Calvin College kutatóinak megfigyelései szerint ugyanis egy kettőscsillag annyira közel jár az összeolvadáshoz, hogy erre várhatóan már 2022-ben sor kerülhet, és az eseményt kísérő robbanás szabad szemmel is látható lesz.

Lawrence Molnar és kollégái három éve figyelik a KIC 9832227 katalógusjelű kettős rendszert. Az objektum akkor került figyelmük homlokterébe, amikor egy 2013-as konferencián először hallottak annak furcsa fényességváltozásairól. Akkor még az is nagy kérdés volt, hogy egy bináris rendszerről vagy egy gyorsan forgó neutroncsillagról, azaz pulzárról van szó. Molnar és társai saját megfigyeléseik alapján aztán arra jutottak, hogy egy olyan kettőscsillag produkálja a fényességbeli ingadozásokat, amelynek tagjai annyira közel vannak egymáshoz, hogy légkörük érintkezik.

Ami azért érdekes, mert a kutatók nem olyan régen már találkoztak egy hasonló érintkező kettőssel. A V1309 Scorpii tagjainak légköre szintén összeért, és keringési idejük folyamatosan csökkent, míg 2008-ban váratlanul összeütköztek és felrobbantak. (Ezt az eseményt csak véletlenül kapta lencsevégre egy chilei távcső, amelyet nem is egészen erre szántak, így csak utólagosan és csak korlátozott mennyiségű adatot sikerült összeszedni róla.)

A szakértők úgy sejtették, hogy a KIC 9832227 tagjaira hasonló sors vár, így elkezdték figyelni, hogy valóban hasonlóan viselkedik-e a rendszer a másikhoz. Először is tisztázták, hogy valóban egy kettős és nem egy hármas rendszerről van szó, majd elkezdték mérni a keringési időket. Ezek valóban egyre rövidebbek lettek, ami arra utalt, hogy a pár két tagja egyre közelebb kerül egymáshoz. 2015-re sikerült annyi adatot összeszedni, amelyek alapján elkerülhetetlennek látszott az ütközés.

Azóta pedig azt is pontosították, hogy erre mikor fog sor kerülni, 2022-re téve az ütközéssel létrejövő fényes vörös nóva létrejöttét. A számításokból ráadásul úgy tűnik, hogy az esemény szabad szemmel is látható lesz bolygónkról. A legerősebben az infravörös tartományban sugárzó nóva a Hattyú csillagképben fog feltűnni, egy új fényponttal gazdagítva az Északi Keresztet.

A V838 Monocerotis valószínűleg szintén egy két csillag ütközése nyomán létrejött fényes vörös nóva (a videót a Hubble 2002–2006 között készült képeiből rakták össze)

Az eseményt nagy várakozás előzi meg, hiszen ez az első alkalom, hogy egy nóva létrejöttét pontosan előre jelezik, és így a robbanásra előre fel lehet készülni. A következő évek folyamán Molnar és kollégái gondosan monitorozzák majd a kettőst, különböző hullámhosszokon készítve méréseket annak állapotáról. Ebben segítségükre lesznek a legjobb emberi távcsövek, az új-mexikói VLA, a hawaii IRTF és az ESA XMM-Newton űrtávcsöve, amelyekkel a rádióhullámok, az infravörös sugarak és a röntgensugarak tartományában fogják vizsgálni a duót.

A megfigyelésekhez várhatóan más műszerek és kutatócsoportok, illetve a robbanás bekövetkezésének környékén egyre több amatőr csillagász is csatlakozik majd. Ha a szakértők számításai helyesek, 2022 egyik éjszakáján gyönyörű jelenségben lesz részük az északi féltekén élőknek. Ahogy közeledik a nóva kialakulásának ideje, a csillagászok pontosítani fogják, hogy mely napokra várható az életünk során valószínűleg csak egyszer bekövetkező látványosság.

Forrás: https://m.ipon.hu/hir/2022_ben_uj_nova_tunhet_fel_az_egen/39818