• http://sacse.hu/wp-content/uploads/2014/10/kultpince.jpg
  • http://sacse.hu/wp-content/uploads/2014/08/sacse1szazalek.jpg
  • http://sacse.hu/wp-content/uploads/2014/05/polaris.jpg
  • http://sacse.hu/wp-content/uploads/2019/03/Vágólap.jpg
  • http://sacse.hu/wp-content/uploads/2015/09/csillagaszat.hu_.jpg
  • http://sacse.hu/wp-content/uploads/2020/03/csillagaszat.hu_.jpg

Alapszabályzat

Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület

Alapszabálya

 Egységes szerkezetben az Egyesület 2019. november 16. napján megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal.

 I. Általános adatok

  1. Az egyesület neve: Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület (rövidítve: SACSE)
  2. Az egyesület székhelye: 2241 Sülysáp Katona József u. 37.
  3. Az egyesület alapítási éve: 2005.
  4. Működési területe: Sülysáp és vonzáskörzete

II. Célok és feladatok

Az egyesület működésének célja:

 Egyesületi keretek között, szervezett módon a csillagászat, mint tudományág iránti érdeklődés minél több emberben – főleg a diákokban – történő felkeltése és a környezetszennyezés egyik fajtájának, a fényszennyezés káros hatásainak minél szélesebb körben történő ismertetése.

A célok megvalósítása érdekében az egyesület tevékenysége és feladatai:

a) Tevékenysége:

  • Tudományos tevékenység, kutatás: a csillagászat különböző területeit érintő, tudományos igényű távcsöves megfigyelések folyamatos végzése, a kapott adatok, eredmények feldolgozása és továbbítása adatgyűjtő központok felé, könnyen megközelíthető megfigyelési hely biztosítása a tagság részére.

  • Nevelés és oktatás: a megfigyelések folyamatosságának biztosítása végett az amatőrcsillagász utánpótlás kinevelése, elméleti és gyakorlati képzése; iskolák és oktatási intézmények részére ismeretterjesztő előadások és távcsöves bemutatók tartása.

  • Környezetvédelem: a közvélemény és a döntéshozók figyelmének felhívása a fényszennyezés problémájára, mint a környezetszennyezés egyik válfajára, ami a csillagászatot (is) sújtó zavaró tényező; javaslatok tétele ennek csökkentésére, megelőzésére.

  • Kulturális örökség megóvása: a csillagos égbolt az egész emberiség öröksége; ennek látványa egyetemes emberi jog, ezért megóvását tudatosítani kell a közvéleménnyel továbbá koordinálni kell a fényszennyezés elleni tevékenységet elsősorban helyi, de nemzetközi szinten is.

 

b) Feladatai:

– Elsődlegesen Sülysápon vagy környékén egy könnyen megközelíthető, fényszennyezéstől viszonylag mentes észlelőbázis kialakítása és fenntartása, ahol a tagság kis-távcsöves megfigyelési tevékenysége folyamatosan biztosítható;

  • Az észlelőbázison egy fix felállítású távcső telepítése, és a hozzátartozó infrastruktúra megteremtése;

  • A célok megvalósításához szükséges anyagi források felkutatása;

  • A csillagászatot és a fényszennyezés elleni tevékenységet népszerűsítő akciók szervezése;

  • A tagság és az utánpótlás elméleti és gyakorlati képzése;

  • Kapcsolatfelvétel és -tartás hazai és nemzetközi társszervezetekkel;

A célok megvalósítása érdekében az egyesület folytathat olyan egyéb bevételszerző tevékenységet (pl.: eszköz bérbe adása; előadások, bemutatások tartása külső fél részére stb.), amely az egyesület működési körülményeit javítja.

3. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján, az egyesület által folytatott közhasznú tevékenységet, az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan látja el:

  • tudományos tevékenység és kutatás – együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában [a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 2004. évi CXXXIV. tv. 5. § (3)]

  • nevelés, oktatás, ismeretterjesztés – a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, közművelődési, tudományos tevékenység támogatása [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)]

  • közművelődés feltételeinek biztosítása, a település szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a közösségek ismeretszerző tevékenységének támogatása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1)-(2)]

  • kulturális örökség védelme [a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5 § (1)]

  • környezetvédelem – természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek oktatása (a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 64.§ (1) bek.)

 

Az Egyesület tagjain kívül mások számára is biztosítja közhasznú szolgáltatásait.

 

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. Az Egyesület tagsága

1. Az egyesület tagjává olyan természetes személy válhat, aki nyilatkozik a belépési szándékáról,

– az alapszabály rendelkezéseit és az egyesületi célokat elfogadja,

– tagfelvételi kérelmét az egyesület elfogadja, és

– megfizeti az egyesületi tagdíjat.

 14 éven aluli kiskorú tagok esetében a törvényes képviselő nyilatkozik. 14 éven felüli kiskorú önállóan nyilatkozik, melyhez a törvényes képviselő hozzájárulását csatolni kell.

2. Tagfelvétel

Az egyesületbe történő belépés önkéntes. A tagfelvételi kérelmet az egyesület elnökségének kell eljuttatni, aki a következő elnökségi ülésen szavazásra bocsátja azt. A tagfelvételéről az elnökség egyszerű többséggel határoz.

A tagok felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik.

A tagfelvételi kérelem elutasítása elleni jogorvoslati eljárásra az 5. pontban foglaltak az irányadók.

3. A tag jogai és kötelezettségei:

Az egyesület tagja

– Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

– választhat és választható az egyesület szerveibe. Minden 18. életévét betöltött tag azonos szavazati joggal rendelkezik, és a szavazati jogát személyesen gyakorolhatja.

– Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

– Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

– köteles a taggyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizeti.

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású tagokat.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

4. A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tag kizárásával;

c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag, tagsági jogviszonyát, az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el.

Az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerezbe, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által készített határozati javaslatot, és a megvitatott határozati javaslatról határozatot hoz.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

Ha a tagot a taggyűlés kizárja, tagsága az egyesületben megszűnik.

5. Az egyesület tagja – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

6.Tagsági díj

– a tagok évente tagsági díjat fizetnek. Az éves tagsági díj összege személyenként 50 000.-Ft /év, azaz ötvenezer forint évente. A belépő tag a tagdíjat a tagsági viszonya kezdetét követő 30 napon belül, az éves tagsági díjat a tagok az adott év január 31. napjáig fizetik be az Egyesület nevére nyitott számlára, vagy az egyesület házi pénztárába.

-az éves tagdíj összegéből 44 000 Ft, azaz negyvennégyezer forint 4 napi társadalmi munkával kiváltható.

-a pártolói tagdíj alsó határa 40 000 Ft, mely két részletben fizethető, január 31. és június 30. határidőkkel.

– bármely oktatási intézmény nappali tagozatára járó tagok az egyszeri belépési díj és az éves tagsági díj mindenkori összegének 50%-át fizetik.

– az éves tagsági díj mindenkori összegét a Közgyűlés határozattal állapítja meg,

– a már befizetett egyszeri belépési díjat és az éves tagsági díjat az egyesület vissza nem téríti.

Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet. A tagnyilvántartást a titkár gondozza.

IV. Különleges jogállású tagság (pártoló tag, tiszteletbeli tag)

Az egyesület pártoló tagja (magánszemély, vagy jogi személy), az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. Tiszteletbeli taggá választható az a magánszemély, aki az Egyesület érdekében kifejtett tevékenységével, illetve a csillagászat vagy az amatőrcsillagászat területén végzett munkájával érdemeket szerzett.

Különleges jogállású tag jogai és kötelezettségei:

– Az egyesület pártoló- és tiszteletbeli tagja részt vehet az egyesület tevékenységében, és rendezvényein,

– A pártoló- és tiszteletbeli tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és vezető tisztségviselővé nem választhatók. Az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

– A pártoló- és tiszteletbeli tag köteles az egyesület alapszabályát, az egyesületi szervek határozatait tiszteletben tartani. 

V. Az Egyesület szervezete és működése

 A Közgyűlés

1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

2. A Közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet.

 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadás,közhasznúsági jelentés elfogadása,

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a végelszámoló kijelölése.

4. A Közgyűlés legalább évente egyszer, de szükség esetén a tagok 1/10-ének ok és cél megjelölésével előterjesztett kérelmére, valamint a felügyeleti szerv indítványára össze kell hívni.

A Közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén a titkár – hívja össze írásban, a javasolt napirendi pontok egyidejű közlésével, az egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre.

A közgyűlést elektronikus úton, vagy papír formában, postai úton megküldött meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

5. A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnöktől (titkártól) a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

6.A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlésen, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, jegyzőkönyvvezető, hitelesítő tagok egyéb közgyűlési tisztségviselők,(továbbiakban közgyűlési tisztségviselők) megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselőket a közgyűlés, a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével választja meg.

7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést, az eredeti napirendi pontokkal, 30 napon belül kell össze hívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

8. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza.

A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

 9. A Közgyűlésen hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

Azokat a határozatokat, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak egyes személyekre, vagy szervezetekre, az érintettek számára írásban, az átvétel módját igazoló módon, a rendelkezés meghozatalától számított legkésőbb 8 napon belül tudomásra kell hozni.

Azokat a határozatokat, amelyek több személy, vagy közösségek számára rendelkezéseket, ismereteket, tájékoztatásokat tartalmaznak, az Egyesület honlapján www..hu kell nyilvánosságra hozni.

10. A képviselők személyében bekövetkezett változást a Bíróságon átvezetés céljából 30 napon belül be kell jelenteni.

 A Közgyűlés határozatairól kivonatos formában a titkár nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a konkrét döntéseket, azok időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel írásban közli, illetőleg a titkár által vezetett kivonatos döntésekről szóló nyilvántartás nyilvános, abba bárki az egyesület székhelyén korlátozástól mentesen betekinthet.

11. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

12. Az egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti, ha szóban, vagy írásban megkeresi az elnökséget. A beszámolók közlése nyilvános, az éves beszámoló, és közhasznúsági jelentés a közgyűlésen történő közlésén bárki jelen lehet.

Az Elnökség

1. Az egyesület közvetlen irányítását az Elnökség látja el, mely 4 főből áll: elnök, titkár, elnökségi tagok. Tagjait a Közgyűlés választja meg. Az elnök megbízatásának időtartama 5 év, a titkár és az elnökségi tagok esetében 5 év. Az elnökség működésének kereteit a Ptk. és a 2011. évi CLXXV. törvény, és a vonatkozó egyéb jogszabályok, az alapszabály és a Közgyűlés határozatai szabják meg.

 1. Az Egyesület elnöke

Név: Szántai Zoltán

anyja neve: Mernyó Ibolya

lakcím: 2241 Sülysáp, Katona József u. 37.

2. Az Egyesület titkára

Név: Hornyák János

anyja neve: Salvári Erzsébet

lakcím: 2244 Úri, Széchenyi út 25.

3. Az Egyesület elnökségi tagja

név: Kiss Zoltán

anyja neve: Benyó Ilona

lakcím: 2244 Úri, Vörösmarty út 18.

4. Az Egyesület elnökségi tagja

név: Fodor Balázs

anyja neve: Nagy Mária

lakcím: 2241 Sülysáp, Úri út 32.

 2. Az elnökség tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A vezető tisztségviselői megbízás, a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

3. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, az elnökség jogosult. Az elnökség a tevékenységét az egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.

4. Az Elnökség feladatkörébe tartozik különösen:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a

közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

5. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök, írásban, a napirendi pontok egyidejű közlésével hívja össze. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább 3 elnökségi tag jelen van. A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít. Az elnökség ülései nyilvánosak.

6. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály közgyűlésre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok, illetve az érdekelt személyek részére.

 7. Az elnökség nyilvántartást készít és vezet:

a) a Közgyűlésen elfogadott határozatok tartalmáról, elfogadás időpontjáról és hatályáról, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányáról,

b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) az egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

 8. Az egyesület tisztségviselői és tagjai egyesületi munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik.

 VI.. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
  2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– Tagsági díjak, amelyeket a Közgyűlés állapít meg;

– Magán és jogi személyek támogatásai;

– Az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,

– Rendezvénybevétel

– Egyéb bevételek

  1. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
  2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységeiről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

  3. Az egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

Nyilvántartási, Beszámolási Szabályok

A nyilvántartási szabályok:

1. Az egyesület az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten tartja nyilván.

 2. Az egyesület bevételei:

a) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozóktól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány:

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

d) szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

e) tagdíj,

f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel

g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel

3. Az egyesület költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások- kiadások)

c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 4. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányuló könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A beszámolási szabályok

1. az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 2. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

3. Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

4. Az egyesület a közhasznúsági jelentését, valamint az egyesület éves beszámolóját a tárgyévet követő évben, lekésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi, és a jogszabályoknak megfelelően letétbe helyezi és közzéteszi.

5. Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíti.

VII. Felügyelő szerv

1. Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező, amely szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ez esetben az egyesület a felügyelő szervezet létrehozására, hatáskörére, működésére vonatkozóan módosítja, és kiegészíti az Alapszabályt.

VIII. Záró rendelkezések

 1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény, a Ptk. ésaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

 Sülysáp, 2019. november 16.

 A Közgyűlés megbízásából: Szántai Zoltán egyesület elnöke