Fontos lépésen túl a James Webb: sikeresen kinyitották az űrtávcső napernyőjét
E sorok megjelenésekor a James Webb-űrtávcső karácsonyi indulása óta már 1,5 millió km-es útjának majdnem kétharmadát megtette állomáshelyéig, a Nap–Föld-rendszer L2 Lagrange-pontjának környezetébe, ám a gravitációs lassulás miatt még további mintegy 20 napig fog utazni, míg odaér. Útja során pedig a mérnökök távirányítással kicsomagolják, üzembe helyezik és bekalibrálják a távcső számos részegységét, műszereit. Az alábbiakban beszámolunk a beüzemelés eddig lezajlott fontosabb lépéseiről és híreiről.
Kiderült, hogy a pályára állítás olyan precízen sikerült, hogy az űrtávcső értékes és szűkös hajtóanyag-tartalékaiból minimális mennyiséget kell csak elhasználni út közben a pályamódosításokhoz. Így a mérnökök előrejelzése szerint a korábbi optimista becslések szerinti 10 évnél is lényegesen hosszabb időre elegendő üzemanyag fog maradni a James Webb tartályaiban a tudományos küldetés megvalósításához. Ez kitűnő hír, hiszen az üzemanyagkészlet mennyisége szigorúan korlátozza az űrobszervatórium lehetséges élettartamát.
A távcsövet december 29-én egy közel hét óra hosszú, kézzel vezérelt, aprólékos műveletsor révén 1,2 méterrel megemelték az űreszköz központi egységéhez képest, hogy alatta helyet biztosítsanak a kibontandó napvédő ernyők számára, és hogy termikusan jobban elszigeteljék a hűtendő egységeket az obszervatórium Nap felőli meleg oldalától.
A legizgalmasabb és legkockázatosabb lépéssor a világ legdrágább napernyőjének a kinyitása volt. Némi ijedelemtől eltekintve ez a művelet is hibátlan végeredménnyel zárult. Ennek az ötrétegű, teniszpálya méretű, 14×20 m-es, rombusz alakú árnyékoló ernyőnek a feladata lesz a távcső optikájának és műszereinek passzív hűtése, az eszközök védelme a Nap sugárzási hőjétől. Az infravörös hullámhossztartomány minél zavartalanabb megfigyeléséhez a távcső tükrét és detektorait ugyanis nagyon hidegen, –240 °C körül kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a hővédő pajzs mintegy 2 m-es vastagsága mentén közel 300 °C hőmérséklet-különbséget kell fenntartani. Mindezt pillekönnyű, a világűrbe gazdaságosan eljuttatható, kicsire összecsomagolható, ugyanakkor megbízhatóan kinyitható és kifeszíthető, erős és tartós anyagok segítségével.
A feladathoz egy kapton nevű műanyagból készült, mindössze 1/20 mm vastag fóliát használnak különféle fém- és szilikonbevonatokkal, amelyek feladata a termikus és elektromos tulajdonságok optimalizálása. A kihajtogatás nehézségét alapvetően az jelentette, hogy a flexibilis fólia nem determinisztikus módon viselkedik a húzóerők hatására. A műveletet egy ejtőernyő kinyitásához hasonlíthatjuk. Nem elég, ha az ernyő kiváló minőségű, hibátlan és sértetlen anyagból van, és az sem garancia a sikerre, ha korábban már számtalanszor sikerült az ernyőt gond nélkül kibontani. A következő használatkor a kinyitás sikere, az ugró élete alapvetően az utolsó elcsomagolás alaposságán múlik.
Mindez azonban már a múlt, hiszen ma már tudjuk, hogy a James Webb-űrtávcső hővédő pajzsa megfelelően kinyílt és működik. Ugyanakkor talán sikerül érzékeltetni, mekkora izgalmat jelenthetett mindez a James Webb mérnökeinek. Ráadásul a felbocsátás során az összehajtogatott napernyőt védő burkolat eltávolítása nem ment probléma nélkül.
A csomagolás felgöngyölítéséhez szükséges parancsok szilveszter napján lefutottak ugyan, de a burkolat nyitott állapotát visszajelző érzékelők nem erősítették ezt meg. Ezért a szakembereknek közvetett úton, az obszervatórium egyéb érzékelőinek és állapotának analíziséből kellett felmérniük a helyzetet. Minthogy minden jel arra utalt, hogy a borítás mégis csak megfelelően kinyílt, és a hiba a visszajelző szenzorokban volt, így két nap csúszással ugyan, de folytathatták a programot.
Ennek az egy hibának az ellenére minden jel arra utal, hogy a James Webb eddig pontosan követi a beüzemelés adott fázisait.
A James Webb-űrtávcső üzembe helyezése hamarosan a legkritikusabb lépéssel folytatódik. Ez a segédtükör kinyitása lesz. Lényegében a kicsomagolás összes többi lépése során felmerülő hibából ki lehet keveredni valamiképp egy legalább részben használható űrtávcsővel, azonban a segédtükör hiányában minden hasztalan volna, anélkül egyszerűen nem lehet távcső a James Webb.
A továbbiakban is igyekszünk beszámolni a James Webb-űrtávcsővel kapcsolatos legfrissebb hírekről. Az űrobszervatórium pillanatnyi helyzete folyamatosan nyomon követhető a NASA weblapján.
forrás: csillagaszat.hu
