2021. dec 27.
A Tabulae Rudolphinae címlapja – I. rész
Kepler születésnapján, december 27-én sorozatot kezdünk a 16-17. század legnagyobb csillagászának emlékére. Johann Kepler előtt azzal tisztelgünk, hogy bemutatjuk egyik legfontosabb művének, a Rudolfi táblázatoknak, latin címén a Tabulae Rudolphinaenek rejtélyes és egyben rejtvényes címoldalát.
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2022/01/Képernyőfotó-2022-01-04-12.01.14-300x257.png)
Az időben előre haladva az oszlopok egyre kidolgozottabbak
A próbakő
Az 1627-ben, Kepler élete végefelé megjelent Tabulae Rudolphinae kulcsfontosságú mű a csillagászat történetében, mert Kepler ebben a kötetben a saját, nem sokkal korábban felírt törvényeit felhasználva írta le a bolygók mozgását. A ma Kepler törvényei néven ismert összefüggések leírásában az ókor óta először jelent meg a gondolat, amely szerint a bolygók nem tökéletes körpályán, egyenletes sebességgel mozognak a Nap körül, hanem ellipszis alakú pályán, változó sebességgel. Mivel ez a naprendszermodell teljes újdonságnak számított, Keplernek bizonyítania kellett, hogy a törvényei helyesek, és nem csupán egy újabb viszonylag pontos, de mégsem tökéletes modellt állított fel, ahogyan mások korábban – az ókortól egészen Kopernikuszig.
A Tabulae Rudolphinae két, nagyjából egyforma részre osztható. Az első 120 oldalon Kepler leírja, hogy milyen módszereket használt a táblázatok összeállításához, a második 120 oldal pedig táblázatok sorozata, amellyel Kepler lehetővé tette, hogy a bolygómozgásokra felírt törvényeit ellenőrizzék. Kepler úgy gondolkodott: ha egy bolygó adott napon ott lesz, ahová a Tabulae alapján jósolható, akkor a törvények a bolygók valódi mozgását írják le.
Kepler elképesztő tudományos teljesítményét a kortársak nem ismerték fel azonnal a törvények megjelenése után, azonban a Tabulae Rudolphinae táblázatait a korszak legkiválóbbjai, akik képesek voltak követni Kepler fejtegetéseit, már a kepleri törvények próbaköveként használhatták. A Tabulae azonban csak segédeszköz volt: nem mondta meg pontosan, hogy egy bolygó egy adott napon hol lesz az égen, csupán segített a pozíció kiszámításában. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a korszak legmagasabb matematikáját használó könyv nem bizonyult nagy sikernek, így Kepler 1629-ben megjelentett egy Admonitio ad astronomos című kis füzetet, amelyben felhívta a figyelmet, hogy számításai szerint az 1631-es év folyamán a Vénusz és a Merkúr is át fog vonulni a Nap korongja előtt, és ezeket az eseményeket bárki megfigyelheti. Az Admonitióban így írt:
“Amit Astronomiae Pars Optica című könyvemben, a 8. fejezetben, a 305. oldalon tagadtam, hogy ebben az évszázadban megtörténhetne, mégpedig, hogy a Vénusz csillaga a Nap egy darabkáját eltakarhatja, arról most a számítás azt mutatja, hogy a Gergely-naptár szerint 1631. decemberének 6. napján be fog következni.”
Majd később azt írta: ha valaki szeretné megnézni a Vénusz átvonulását,
“két egymást követő napon, amelyek pedig a Gergely-naptár szerint december 6. és 7. lesznek, a Napnak a távcsövön vagy egy egyszerű lyukon keresztül beeső sugarait nézze, és amit megfigyel, más matematikusokkal, akiket esetleg a felhők gátolnak, továbbá jómagammal is, ha még élek, közölje.”
A Vénusz átvonulását Európából nem lehetett látni, mivel napkelte előtt történt, azonban az Admonitióban szinten megemlített Merkúr-átvonulásról tudjuk, hogy legalább egy ember megfigyelte, és publikálta a látottakat, megerősítve, hogy Kepler törvényei és az azokon alapuló számítások helyesek. A megfigyelés fontosságának érzékeltetésére legyen elég itt annyi: a Merkúré volt az első bolygóátvonulás, amit (Kepler számításainak köszönhetően) emberi szem láthatott.
Kepler keserű beszúrása (“ha még élek”) sajnos nem bizonyult alaptalan pesszimizmusnak: egy évvel azelőtt, hogy a Merkúr és a Vénusz átvonult a Nap előtt, Kepler elhunyt, és nem arathatta le a babérokat, bár úgy vélte, azok őt illetik. Honnét tudjuk, hogy Kepler így gondolt magára? Ha alaposan tanulmányozzuk a Tabulae Rudolphinae műalkotásnak beillő címoldalát, nyomozásunk végén csak arra a következtetésre juthatunk: Kepler tisztában volt saját tudományos eredményeinek értékével, és nem voltak kétségei azzal kapcsolatban, hogy ő az, aki több ezer évnyi munkálat után befejezte Uránia templomát.
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/12/Kepler-TabRud-önarckép-e1640565879684.png)
Kepler önarcképe a címlapon
2021. dec 8.
A kettévált betlehemi csillag
A betlehemi csillag a karácsonyhoz kötődő égi jelenség, de mivel a Tápiómenti Nagyboldogasszony Közösség júliusban és augusztusban szervez gyerekeknek és felnőtteknek táborokat, ezért Tápiószentmártonban 2021-ben a nyár egy estéje is a kétezer évvel ezelőtti jelenségről szólt.
Az előadással egybekötött bemutatás hét órakor kezdődött: amíg Fodor Balázs és Füstös Gábor felállították a tábor területén, fényektől távolabb eső helyen a két távcsövet, addig Jutai Péter a kis katolikus kápolnában tartott előadást a betlehemi csillagról.
A nagyjából félórás előadás után a hallgatóság kérdezhetett, majd a főszerepet átvették a kertben felállított távcsövek, amelyekkel az érdeklődők megnézhették sok más égi objektum közt a kettévált betlehemi csillagot, vagyis a Jupitert és a Szaturnuszt.
2000 évvel ezelőtt valószínűsíthetően ezt a két bolygót, pontosabban ezek rendkívül fényes és ritka együttállását értelmezhették a napkeleti bölcsek csodajelként. Naprendszerünk két legnagyobb bolygója legutóbb 2020. karácsonykor került olyan közelségbe egymáshoz, mint Jézus Krisztus születésének időszakában, és 2021-ben már jóval távolabb voltak egymástól, de az égen szikrázó bolygók gyönyörű látványt nyújtottak a nyári éjszakában – a távcsöveknek köszönhetően pedig közelebbről is meg lehetett csodálni a két hatalmas gázóriást.
A távcsöves bemutató 8 óra körül kezdődött, és a legkitartóbbak majdnem éjfélig maradtak – úgy az érdeklődők, mint a távcsövekkel kitelepülő Fodor Balázs és Füstös Gábor. Reményeink szerint a többórás bemutató annak a jele, hogy nemcsak a csillagda tagjai, hanem a táborozók is élvezték az éjszakai égbolt látványát.
2021. nov 30.
Pegazus a lovastáborban
2021 őszi szünetében Mendén jártunk, Paskóné Bán Brigi lovastáborában. Bár ők köszönték meg, hogy bemutatót tartottunk a gyerekeknek, valójában mi tartozunk hálával a tökéletesre sikerült eseményért.
Október 25-ét választottuk ki a bemutatóra, mivel tiszta eget ígért a meteorológia, illetve aznap még annyira korán kelt a Hold, hogy egy hosszabbra nyúlt bemutatásba beleférhetett (volna) a holdazás is. Végül másként alakult, mert amikor a helyszínre értünk, kiderült, hogy a táborban túlnyomórészt alsós, azon belül is az iskolát éppen csak elkezdő gyerekek vannak. Őket pedig egy tartalmas lovas nap után nem akartuk azzal fárasztani, hogy megvárjuk, amíg a Hold megfelelő magasságba emelkedik, és 22:00 órakor elkezdjük a bemutató második részét.
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/11/261668518_1246691402493168_6251943883395909434_n-300x225.jpg)
Saját szemmel látni egy addig csak képen látott bolygót: megfizethetetlen
A rövidebbre szabott bemutatás fél hétkor kezdődött: Fodor Balázs összeállította a távcsövet, Jutai Péter pedig addig is elkezdte a legalapvetőbb érdekességekkel megismertetni a kicsiket – és szüleiket, akik a gyerekekért jöttek a nap végén, de a beszélgetésekbe bekapcsolódva ők is ott maradtak. A bemutatás elején szóba került, hogy mit lehet látni a távcsövön keresztül, és mit lehet látni szabad szemmel – ezzel a résztvevők eldönthették, hogy inkább a távcső vagy inkább a lézerpointer körül kialakuló csoportba kapcsolódnak be. A gyerekek a távcsőben saját szemükkel nézhették meg a gyönyörűen fénylő, és addig csak fotókon látott fenséges Jupitert és a gyűrűs Szaturnuszt, majd a mélyég objektumait. A másik csoport pedig a csillagképekről és a csillagokról hallhatott és kérdezhetett.
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/11/261801434_434703038222219_8594311347817440720_n-768x1024.jpg)
Jutai Péter a csillagokról és csillagképekről beszél.
Ha megpróbálnánk leírni a folyamatosan záporózó kérdéseket, amit a gyerekek és szüleik feltettek a bemutatót tartó tagjainknak, több képernyőt teleírhatnánk, de a kérdések sokszínűségét felvillantandó álljon itt néhány:
1. Hol lehet ilyen zöld lézert kapni? És mennyibe kerül?
2. A mennyország hol van? A csillagok fölött? És hogyan lehet oda feljutni?
3. Hogyan keletkeznek a csillagok?
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/11/261871597_629725718068324_1958964696603598250_n-225x300.jpg)
Fodor Balázs jól állta a kérdések rohamát
Az első kérdéscsoportra egzakt választ tudtunk adni, a második csoportra érzékenyet, de a legnagyobb kihívást a harmadik jelentette, mivel egy elsős kisgyerek tette fel, akinek úgy kellett elmagyarázni a csillagok keletkezését, hogy a válasz számára is tökéletesen világos legyen. Reméljük, az, hogy utána nem tett fel tisztázó kérdéseket, arra utal, hogy a válasz kielégítő volt, nem pedig arra, hogy jobbnak látta inkább nem kérdezősködni 🙂
Az est végén a legtovább kitartók még meghallgathatták Androméda tragikus, de néhol vicces részletekkel megfűszerezett történetét. A bemutató majdnem este kilenckor ért véget, és nehéz eldönteni, hogy kinek volt nagyobb élmény: a meghívóknak vagy a meghívottaknak. Mi annyit mondunk: ha Paskóné Bán Brigi azzal hívna fel, hogy ebben pillanatban induljunk hozzájuk, a vonalat már útban Mendére bontanánk.
Köszönjük.
2021. Sze 14.
Távcsöves bemutatás Jászberényben
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/09/241781543_10215869640294510_735301688148868401_n-300x180.jpg)
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/09/20210910_221834_1b-1024x575.jpg)
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/09/241882838_1778334005706261_668973277594463259_n-1024x640.jpg)
2021. aug 26.
Csillagászati verseny középiskolások részére
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/08/bg1-300x283.jpg)
Támogatását köszönjük!
olimpiai szervező csapata
2021. aug 16.
Perseidák 2021 Ifjúsági Csillagász Tábor
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/08/P8100911-300x225.jpg)
Kicsit hiányos csoport kép
Szombaton este szalonnasütéssel kezdtünk, majd a távcsövekkel ismerkedtek a gyerekek és 23 óra után meteoroztunk. Ebben volt csillagkép ismeret és a meteorok rajtagságának a meghatározása.
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/08/táb3-7.jpg)
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/08/232065372_4171371762943833_4825895932768488468_n.jpg)
2021. Júl 19.
Előadás Tóalmáson
Július 16-án, pénteken, egyesületünk három tagja (Világos Blanka, Fodor Balázs, Füstös Gábor) a diabéteszes gyerekeknek Tóalmáson megrendezett Szurikáta gyerektáborba látogatott a szervezők meghívására a táborozók egyik esti programjának vendégeként. Blanka egy előadással készült a gyerekeknek, melyben a csillagokról, méreteikről és életükről mesélt – a csapat rendkívül aktív volt, záporoztak a kérdések, így végül egyórásra nyúlt az előadás, de nem lankadt a figyelem. Végül a gyerekek sokat tanulhattak nem csupán a Napról, de még a hatalmas tömegű neutroncsillagokról és fekete lyukakról is.
Az este fénypontja a távcsöves bemutató lett volna, azonban ezt a tornyosuló felhők jóformán ellehetetlenítették. Mégis meg tudtuk mutatni az általunk vitt 25 cm átmérőjű távcsövet, annak működését, valamint belenézve a közeli templom csúcsát és a naplemente fényében ragyogó, rózsaszínes felhőket több mint ötvenszeres nagyításban. Valamivel később kissé szétváltak a felhők, így fátyolfelhőkön keresztül meg tudtuk nézni a félholdat, a rajta csodálatos árnyékokat vető hegyekkel és mély kráterekkel.
Összességében nagyon jól sikerült a program. A borult idő ellenére a gyerekek is jól érezték magukat, a szervezők is elégedettek voltak, és tagtársaink is kellemes élményekkel indultak haza.
2021. Júl 14.
Megmozdult a tető az 500/2500-as Newton felett
2021. május 28-án sikerült mozgathatóvá tenni a kb. egy tonna súlyú tetőszerkezetet. Sajnos az eredeti görgőket ki kellett cserélnünk, mivel olyan szorosan illeszkedtek a sínhez, hogy nem lehetett megmozdítani a szerkezetet. Jelenleg egy ember egy kézzel simán ide-oda tudja tologatni a tetőt. Nagy előre lépés volt ez az új csillagvizsgáló épület elkészülésében.
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/07/letolt-tető-300x195.jpg)
A félig letolt tető
Július 10-én elkezdtük a tetőszerkezet mozgatásának a motorizálását. Igen komoly és precíz munkát igénylő művelet elvégzését Bach Zoltán és két asztrofotós segítője Tarczi Patrik és Mag István csinálták. Még kell egy napos munka, hogy az összes fogasléc a helyére kerüljön. Ezt követi majd az elektromos bekötés amely lehetővé teszi, hogy egy gomb nyomásra legördüljön a tető. Távoli terv, de már készülünk rá, hogy a csillagda és a benne lévő távcső a világ bármely pontjáról interneten elérhető legyen, ergo, távvezérléssel működjön. Ez annyit jelent, hogy bárki otthonról számítógép segítségével kinyitja a tetőt és felvételeket készít a távcsővel, majd bezárja az épületet.
A távcsőhöz minden meg van, akár most is összerakhatnánk és lehetne vele dolgozni. De előbb az épülettel kell végeznünk, hogy a munkálatok közben a nagyon drága és érzékeny optikák nehogy megsérüljenek.
A munkálatok előre haladásának igen nagy hátráltatója, az anyagi helyzetünk. Az hogy a tetőt elektromosan mozgatni tudjuk kb 400 000 forintunkba kerül. A majdani távoli vezérlés már közel milliós nagyságrendű lesz.
Képek a munkálatokról:
A motor behelyzése
![](https://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/07/P7100899-768x1024.jpg)
Mag István, Bach Zoltán, Tarczi Patrik
2021. Júl 13.
A Lunt LS 100 Hidrogén-alfa naptávcső első felvételei
A hosszan elnyúló pandémia miatt nem nagyon látogattuk a csillagdát, így az új naptávcsövünk sem került tesztelés alá. Az első komolyabb szereplése a távcsőnek a kókai múzeumok éjszakáján volt, amikor sötétedésig a Napot mutattuk be az érdeklődőknek.
Június 27-n Francsics László próbálkozott először felvételeket készíteni a távcsővel a Napról. Sajnos a távcső eleinte nem működött tökéletesen, nem olyan képet adott, ami elvárható egy ilyen műszertől. Hosszas kísérletezés után kiderült, hogy a légnyomásszabályzó (Pressure Tuner) nem működik. Szétszerelés, majd összerakás után már csodálatos képet kaptunk a Napról. Az etalonban túl alacsony volt a nyomás. A nyomásállító csavart letekerve a nyomás kiegyenlítődött, ezt követően a tekerővel már szépen lehetett finomhangolni a szűrőt a nyomás növelésével, és megjelentek a filamentek és némi protuberanciakezdemény is.
Mire az első felvétel elkészült, a Nap már elég magasan tartózkodott, és a mellettünk lévő napelempark táblái is eléggé elrontották a légkör nyugodtságát.
A kép a plasztikusság kedvéért invertálva van. Szép bipoláris napfoltcsoport látszik rajta
Három nap múlva Francsics Laci elvitte a távcsövet a Velencei-tó mellé, és a reggeli nyugodtságot kihasználva újabb felvételeket készített.
Sajnos nagyobb protuberancia nem volt, de a lebegő halvány szál nagyon érdekes. Most a változatosság kedvéért a háttér van invertálva.
Július 4-én Szöllősi Attila is kedvet kapott a Nap megörökítésére a vadonatúj ASI 178MM bolygókamerájával.
Ezek az első próbálkozások, melyek érzésünk szerint jól sikerültek. Szerencsére kifelé tartunk a napfoltminimumból, így egyre aktívabbá válik a Nap, és ezzel lehetőséget ad nekünk minél érdekesebb, szebb és jobb képek készítésére.
2021. Júl 6.
Úri iskolások látogattak a csillagdához
Az Úriban tartott napközis tábor keretében tanáraik vezetésével az iskolások átsétáltak Sülysápra, hogy megtekintsék a Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgálót. A gyerekeket csoportokra osztva mutattuk be nekik a csillagdát.
Igencsak megragadhatta őket a látvány, mert rengeteg kérdést tettek fel a csillagdával és a távcsövekkel kapcsolatban.
Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy forog a kupola. Fodor Balázs igyekezett elmagyarázni, hogy erre miért is van szükség.
Az új, most épülő csillagda hatalmas távcsöve különösen érdekelte a gyerekeket.
Reméljük, hogy többen visszajönnek majd a szüleikkel egy kis éjszakai csillagászkodásra is.
További képek:
A képeket köszönjük Pintér Ágotának!
2021. jún 20.
Közelebb hoztuk a Napot és Holdat a kókai Múzeumok Éjszakáján
Június 18-án késő délutántól estébe nyúlóan változatos programokon vehettek részt az érdeklődők Kókán a Civil házban, valamint a templom kertjében. A különböző táncos és zenés produkciók, valamint a kiadós kókai lencsegulyás mellett Egyesületünk is képviseltette magát. A rendezvény állandó programjaként a Civil ház elé települtünk ki néhány távcsővel.
A program első felében egészen napnyugtáig két távcsővel napbemutatás zajlott. A kisebb, lencsés telemator távcső végére egy Herschel prizmát, valamint egy ND3 és Solar Continuum szűrőt rögzítve remek rálátás nyílt a Nap felszínére, aminek középső tájékán egy szép napfolt volt megfigyelhető. A napfoltok a Nap felszínének olyan területei, melyek annak 4700 fokos hőmérsékleténél néhány száz fokkal hűvösebbek, ezáltal kevésbé sugároznak, mint a környezetük, így kevésbé fényesek. Emiatt a kontraszthatás miatt kicsi, sötét foltoknak tűnnek, amik valójában nem is annyira kicsik, hiszen a Föld átmérőjével összevethető nagyságú területek a Napon. A másik távcső egy speciális Lunt naptávcső, mely egy igen szűk, vörösben lévő hullámhosszon ereszti át a fényt. Ez azért érdekes tartomány, mert ezáltal a Napnak a külsőbb részei is láthatóvá válnak, mint például kisebb-nagyobb protuberanciák, azaz olyan napanyagcsomók, amik kidobódnak a felszínről, majd a Nap gravitációs hatása miatt a mágneses erővonalak mentén visszahullanak a felszínére. Jelenleg azonban még egészen csendes a Napunk, így ehhez hasonló látványosságokra még várnunk kell egy kicsit.
Napnyugta után lekerültek a szűrők, a Herschel prizma, a naptávcső is nyugodni tért, és a telematorral, illetve egy 200/1200 GOTO Dobsonnal folytattuk a június közepi égbolt felfedezését. Egy lelkes kis csapat kiszúrta a ragyogó Vénusz bolygót a fák felett, így megtekintettük a szépség és szerelem istennőjéről elnevezett szomszéd bolygónk fényes korongját is. Ezután az este hátralévő részében az első negyed környékén járó Hold uralta a porondot. Már a kék égen is szépen látszottak a fény-árnyék határon lévő krátercsipkék, valamint a “tengerek”-nek nevezett sötétebb, sík területek. Ahogyan sötétedett, egyre kontrasztosabbá vált a Hold, és egyre látványosabb volt, ahogyan a napsugarak bizonyos krátereknek csupán a peremét, illetve a középpontjukban található kis krátercsúcsokat világítják meg, míg a további részek sejtelmes homályba borulnak. A sötétedéssel együtt elérkezett a Szent Iván éji tűzgyújtás is, a templommal szemben lévő réten csinos csokorba kötött máglya lobogott. A szikrák és pernyék megannyi apró, narancsvörös csillagként úsztak az ég felé. A nyári napforduló előtt voltunk pár nappal, amikor a leghosszabbak a nappalok és legrövidebbek az éjszakák, s bár csillagfényből most kevesebb jutott, a Naprendszerünk látványos égitestjeit így is sok-sok érdeklődőhöz sikerült közelebb hoznunk.
További képek
2021. jún 10.
A kutya mindenit! Napfogyatkozás Sülysápon.
A legközelebbi teljes napfogyatkozásra 2081. szeptember 3-ig kell várnunk, azonban akik kevesebbel is beérik (vagy nem tudják még, hogy mit fognak csinálni 2081. szeptember 3-án, és jobb ma egy veréb alapon gondolkodnak…), azok 2021. június 10-én dél és egy óra között láthatták a napfogyatkozás előzetesét.
A mai gyűrűs napfogyatkozás a sülysápi csillagda szélességi körén néhány perccel dél után kezdődött, amikor a Hold belépett a Föld és a Nap közé, valahogyan így:
![](http://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/06/annular-solar-eclipse.png)
A gyűrűs, a teljes és a részleges napfogyatkozás területei
Amint látható, a Hold árnyékának legsötétebb része (az umbra, ahonnan nézve a Hold teljesen kitakarta a Napot) ma nem ért el a Földig, vagyis egy teljes Napfogyatkozás élvezéséhez az űrből, a Holdhoz közelebb menve kellett volna néznünk a csillagunkat (pontosabban a helyét a Hold mögött). A Föld viszont ma csak a Hold antiumbrájában volt, ezért a napfogyatkozás sehol a Földön nem volt teljes, csak gyűrűs, vagyis a Hold beállt a Nap elé, de körben kikandikált mögüle a Napunk.
A Föld lakott területeinek legnagyobb része egyébként hozzánk hasonlóan lemaradt a gyűrűs napfogyatkozás teljes szépségéről, mivel azt csak Észak-Amerika, Oroszország és a sarkvidék egyes területein lehetett élvezni. A következő térképen piros ív jelzi, hogy az antiumbra hol húzódott a Földön. A kékre színezett részeken a fogyatkozás látható volt, de részleges napfogyatkozásnak látszott.
![](http://sacse.hu/wp-content/uploads/2021/06/napfogy-földön-300x300.png)
Honnan látszott a 2021. június 10-i napfogyatkozás?
Fogalommagyarázat:
Umbra (árnyék): a Hold árnyékkúpjának azon területe, ahonnét nézve a Hold teljesen kitakarja a mögötte levő Napot. Ez a kúp ma nem érte el a Földet.
Penumbra (félárnyék): a Hold árnyékkúpjának azon területei, ahonnét nézve a Hold kitakarja a Nap egy részét.
Antiumbra (ellenárnyék): a Hold árnyékkúpjának azon területe, ahonnét nézve a Nap körben kilátszik a Hold mögött. Ha az antiumbrába eső területről közelebb megyünk a Holdhoz, akkor bejutunk az umbrába, és a gyűrűs napfogyatkozás teljes napfogyatkozássá válik.
Végül néhány saját fotó, amit a csillagda udvarán készítettünk az egyesület naptávcsövével:
Az ábrák forrása:
https://images.app.goo.gl/CXiRyWaKM7vSkYin7
https://www.heavens-above.com/SolarEclipse.aspx?jdmax=2459375.94660477