Sikeresen elindult a James Webb, minden idők legfejlettebb űrteleszkópja
Karácsony első napján, szombaton 13:20-kor, a Francia Guyanában található európai Guyana űrközpontból, egy Ariane–5 rakéta fedélzetén sikeresen magasba emelkedett a valaha készült legfejlettebb és legdrágább űrtávcső, a James Webb. Az amerikai építésű infravörös teleszkóp feltárja majd a legkorábbi galaxisok születését, és a saját galaxisunkban más csillagok körül keringő, Földhöz hasonló bolygók légkörét.
Kutatók ezrei, köztük a teleszkóp tudományos munkájában résztvevő magyar csillagászok, Ábrahám Péter, Szalai Tamás és kollégáik a James Webb sikeres indításánál jobb karácsonyi ajándékot nem is kaphattak volna. Az űrteleszkóp főleg a bolygónk légköre által nagyrészt elnyelt, ezért földi teleszkópokkal nehezen megfigyelhető infravörös tartományban vizsgálódik majd. Első méréseit jövő nyáron kezdheti meg, ha a következő hetek és hónapok beüzemelése során minden rendben megy.
![](https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--N0unVRJh--/c_limit,w_1160/7geF8K8iXC6YkRbls.png)
A 18 arannyal borított, berillium panelből összeálló hatalmas főtükör és a napernyő kihajtogatása, amit földi teszteken számtalanszor kipróbáltak a mérnökök, a küldetés indításhoz hasonlóan kritikus fázisai lesznek. Ezek sikeres befejezése nélkül a közel 10 milliárd dolláros költségű teleszkóp működésképtelen lehet. A James Webb az első tervekhez képest 14 évvel később és 20-szoros költségen valósult meg, a teleszkóp félelmetes bonyolultságának és a tesztelés során jelentkező hibáknak köszönhetően. Maga a teleszkóp neve is vitákat váltott ki, mivel a NASA-t az 1960-as években vezető James E. Webbről felmerült, hogy nem állította meg a kormányzati dolgozók elleni, szexuális orientációjuk miatti diszkriminációt.
![](https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--1b3GKkoW--/c_limit,w_1160/7ge71veWKkPwG89Us.png)
A teleszkóp 6,5 méteres főtükrével és négy tudományos műszerével elsősorban a fény közeli-infravörös és közép-infravörös tartományaira fókuszál majd. Ennek segítségével minden korábbi műszernél távolabb (és korábbra) lát majd el az univerzumban, és a 13,8 milliárd éves ősrobbanás utáni 50-100 millió év eseményeibe, a legősibb galaxisok keletkezésébe enged bepillantást. A James Webb mérései a kutatók reményei szerint arra is választ adhatnak, hogy miért van a legtöbb galaxis, így a mi Tejútrendszerünk középpontjában is egy hatalmas szupermasszív fekete lyuk, illetve a világegyetem tágulásának sebességét is pontosíthatják.
Az űrtávcső az ősi galaxisok mellett a Tejútrendszer csillagformálódási régióit, a galaxisunkban más csillagok körül keringő bolygókat és saját Naprendszerünk távoli vidékeit, a Plútónak és jeges égitesteknek otthont adó Kuiper-övet, illetve az Uránusz és Neptunusz légkörét is vizsgálja majd. A James Webb talán legforradalmibb képessége az lesz, hogy más csillagok körüli, Földhöz hasonló exobolygók légkörének összetevőit tudja majd tanulmányozni.
![](https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--Wku5xHxM--/c_limit,w_1160/7ge8Nlw8IoUCPoEVs.jpeg)
Az űrtávcső méréseiből meg lehet majd állapítani, hogy milyen gázok és molekulák vannak jelen távoli bolygók légkörében, amiből következtetni lehet arra, hogy mennyire lehetnek barátságosak az életnek. A James Webb első célpontjai között lesz a Trappist–1 bolygórendszer, ahol hét, a Földdel közel azonos méretű kőzetbolygó található. Közülük három a csillag lakhatósági zónájában kering, amely elvben lehetőséget ad a felszíni folyékony víz és potenciálisan az élet létezésére is.
forrás: qubit