A helyszín – James Webb-űrtávcső
Többször írtunk már a startjára készülő James Webb-űrtávcsőről, nemrég az ESA kiadványa alapján. Most az indítás helyszínét láthatjuk – természetesen a világűrből.
A James Webb-űrtávcső október 12-én érkezett meg Kourou-ba, hogy a Guyanai Űrközpontban felkészítsék az eredtileg december 18-ára tervezett startjára. (Azóta december 22. lett a legkorábbi indítási dátum, egy az előkészítés során felmerült technikai hiba miatt szükségessé vált tesztelések beiktatása miatt.) Miután pályára áll, akkor a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség (CSA) közös vállalkozásaként készített műszer lesz a világ legnagyobb méretű és legnagyobb teljesítőképességű űrtávcsöve. A műszer érkezése alkalmából a NASA Earth Observatory portál Kourou-ról tett közzé látványos felvételt.
A távcső tengeri útja a Northrop Grumman vállalat Redondo Beach-i (Kalifornia) létesítményében kezdődött, itt tették a Francia Haditengerészet MN Colibri szállítóhajójára. A hajó a Panama-csatornán keresztül érkezett a Kourou folyó torkolatában lévő kikötőbe. Biztonságos érkezéséhez a sok hordalékot szállító folyó medrét kellő mélységűre kellett kotorni.
A James Webb-űrtávcsőt szállító MN (Marine nationale, Francia Haditengerészet) Colibri teherhajó október 12-én érkezett meg a Kourou folyó torkolatánál lévő Pariacabo kikötőbe. A hajó Kaliforniából a Panama-csatornán keresztül hozta a 30 méter hosszú konténerbe zárt műszert Francia Guyanába. A hajó, ikertestvérével, az MN Toucannal együtt az Ariane–5 rakéta részeit szállítja Európából a Guyana Űrközpontba. (Kép: ESA / CNES / Arianespace)
A Guyana Űrközpont mindössze 500 kilométerrel van északra az Egyenlítőtől, aminek köszönhetően az innen indított rakéták a Föld forgásából adódó kerületi sebesség következtében 460 m/s többlet sebességre tesznek szert. Az űrközpont Dél-Amerika északkeleti partján helyezkedik el, ezért – az áttekintő képen látható, szinte lakatlan Ördög-szigettől eltekintve – az indítási irányokban csak az Atlanti-óceán található, lakott területek nincsenek. Ezért poláris és geostacionárius pályák között bármilyen inklinációjú műholdpályák számára kedvező indítási lehetőséget kínál Kourou.
A NASA Landsat–8 OLI (Operational Land Imager) műszerével 2018. október 9-én természetes színekben örökítették meg a Guyana Űrközpont környékét. A tengerparttól mintegy 16 kilométerre látható a hírhedt Ördög-sziget, amelyen 1852 és 1953 között francia fegyenctelep működött. A sziget valójában egy három kis vulkanikus szigetből álló szigetcsoporthoz tartozik. A szigeten a börtön emlékmúzeuma működik, néhány állandó lakóját rakétaindítások idején biztonsági okokból kitelepítik. A fehér téglalapon, sőt a kép szélén is jóval túlnyúlik a Guyana Űrközpont területe. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok U.S. Geological Survey)
Az űrközpont helyének kiválasztásakor azt is figyelembe vették, hogy a területen ritkák a trópusi ciklonok és a földrengések. Utóbbiak azért, mert Francia Guyana kristályos alapkőzete rendkívül stabil, a paleoproterozoikum földtörténeti időben keletkezett, és 2,2 milliárd éves korával Franciaország legősibb kőzete. Az űrközpontból 1990 óta több mint 240 rakétaindítást hajtottak végre, Ariane, Szojuz és Vega rakéták indulnak innen a világűrbe.
A fenti kép kinagyított részlete Kourou városával és a Kourou-folyó torkolatával. A főváros, Cayenne felé vezető országút hídjától keletre látható a Pariacabo kikötő, ahová a JWST érkezett. Az űrközpontnak csak a bejárati része és az ott található néhány épülete látszik a képen. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok U.S. Geological Survey)
A JWST decemberi indítása 14 ország és 29 USA-tagállam mintegy 10 000 szakembere több mint két évtizedes munkájának lesz a megkoronázása. A távcső beüzemelése és állomáshelyének elérése (a másfél millió km távolságban lévő L2 Lagrange-pontban) várhatóan fél évig tart. A JWST 6,6 méter átmérőjű (az Ariane–5 hordozórakéta orrkúpjában természetesen összehajtogatott állapotban elhelyezendő) főtükre hatszor annyi fényt gyűjt össze, mint a Hubble-űrtávcső. A kutatók reményei szerint a műszerrel a Világegyetem 13,5 milliárd évvel ezelőtti állapotából érkező fény is felfogható lesz.
Balra a Vega rakéták indítóállása, jobbra az előtérben az Ariane–5, a háttérben pedig az Ariane–6 rakéták indítóhelye a Guyana Űrközpontban. (Kép: ESA / S. Corvaja)
A Guyana Űrközpont bemutatása. (Videó: ESA / YouTube)