Több tucat szabadon vándorló bolygót fedeztek fel

A „kóbor” bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegűek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb műszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, ami fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.

„Nem tudtuk, hogy mire számítsunk, és nagyon örülünk annak, hogy ilyen sokat fedezhettünk fel” – mondta Núria Miret-Roig a Laboratoire d’Astrophysique de Bordeaux és a Bécsi Egyetem csillagásza, a Nature Astronomy folyóiratban ma megjelent publikáció első szerzője.

Ezeket a vándorló bolygókat – távol minden csillagtól, amelynek fényét visszaverhetnék – tulajdonképpen lehetetlen lenne megörökíteni. Miret-Roig és csapata azonban kihasználta azt a tényt, hogy néhány millió évvel a keletkezésük után ezek a bolygók még mindig elég forróak ahhoz, hogy sugározzanak, így nagy távcsövekre szerelt egészen érzékeny kamerákkal közvetlenül detektálhatóak. A csapat a Skorpió és Kígyótartó csillagképekben legalább 70 olyan vándorló bolygót talált a Naphoz közeli csillagkeletkezési területeken, amelyeknek tömege összemérhető a Jupiter tömegével.

A felfedezéshez számos földi és űrtávcső 20 évet átfogó adatait használták fel. „Több tízmillió forrás kicsi mozgását, színét és fényességét mértünk meg egy nagy égterületen. Ezek a mérések lehetővé tették, hogy nagy bizonyossággal tudjuk azonosítani a terület leghalványabb objektumait, a kóbor bolygókat” –  magyarázza Miret-Roig.

A kutatócsoport az ESO Nagyon Nagy Távcső (VLT), a Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy (VISTA), a VLT Égboltfelmérő Távcső (VST), az MPG/ESO 2,2 m-es távcső, valamint egyéb műszerek adatait használta. „Az adatok nagy része, amelyek abszolút elengedhetetlenek voltak a kutatásban, az ESO obszervatóriumaiból származik. Az ott található nagy látómezejű és egyedi érzékenységű műszerek elengedhetetlenek voltak a sikerhez. Több tízezer nagy látómezejű képet használtunk fel, ami több száz óra megfigyelést és több tíz terabájt adatot jelent.” – mondja Hervé Bouy, a  Laboratoire d’Astrophysique de Bordeaux (Franciaország) munkatársa, a kutatás vezetője.

A kutatócsoport az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának adatait is felhasználta, így a Világegyetem mind jobb megértésében és felfedezésében  földi és űrtávcsövek együttes adatai vezettek sikerhez.

A tanulmány azt sugallja, hogy sokkal több ilyen csillag nélküli bolygó vár még felfedezésre. „Akár több milliárd ilyen gazdacsillag nélküli, óriási bolygó kóborolhat a Tejútrendszerben.” – magyarázza Bouy. Az újonnan felfedezett vándorló bolygók tanulmányozásával mind többet tudhatunk meg a kialakulásukról. Néhány tudós szerint ezek a bolygók olyan gázfelhők összezsugorodásából keletkeznek, amelyek túl kicsik voltak ahhoz, hogy csillagok keletkezzenek belőlük. Másik lehetőség, hogy ezek a bolygók valamilyen módon  elszabadultak a szülőrendszerükből. Azonban, hogy melyik lehet az igazi ok, egyelőre rejtély.

A legújabb technikai fejlődés azonban újabb előrelépést hozhat ezeknek a nomád bolygók titkainak megfejtésében. A csapat azt reméli, hogy az ESO következő, várhatóan ezen évtized végére munkába álló távcsöve, az Extrém Nagy Távcső (ELT) segítségével még részletesebb vizsgálatuk válik lehetővé. „Ezek az objektumok nagyon halványak, és a jelenlegi műszerekkel nemigen tanulmányozhatók. Az ELT elengedhetetlen fontosságú, hogy több információnk legyen ezekről a vándorló bolygókról, amelyeket találtunk.” – nyilatkozta Bouy.

A kutatás a Nature Astronomy folyóiratban jelenik meg „A rich population of free-floating planets in the Upper Scorpius young stellar association” címmel.

Forrás: csillagaszat.hu