Le tud landolni a Hayabusa-2? Egy új tanulmány szerint az űrmisszió célpontjaként szereplő aszteroida kisebb és gyorsabb, mint gondolták
A csillagászok világszerte számos obszervatóriumot, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Teleszkópját (ESO VLT) is használták az 1998 KY26 jelű aszteroida tanulmányozására, és kiderült, hogy az majdnem háromszor kisebb és sokkal gyorsabban forog, mint korábban gondolták. Az aszteroida a japán Hayabusa2 kiterjesztett küldetés 2031-es célpontja. Az új megfigyelések kulcsfontosságú információkkal szolgálnak a misszió aszteroidán végzett munkájához, mindössze hat évvel az űrszonda 1998 KY26-tal való találkozása előtt.
„ Azt tapasztaltuk, hogy az objektum valósága teljesen eltér attól, aminek korábban leírták ” – mondja Toni Santana-Ros csillagász, a spanyolországi Alicante Egyetem kutatója, aki az 1998 KY26 objektummal kapcsolatos, a Nature Communications kombinálvafolyóiratban ma publikált tanulmány vezette. Az új megfigyelések a korábbi radaradatokkal, azt mutatták, hogy az aszteroida mindössze 11 méter széles, ami azt jelenti, hogy könnyen elférnea megfigyelésre használt VLT egység teleszkópjának kupolájában. Emellett körülbelül kétszer olyan gyorsan forog, mint azt korábban gondolták: „ Egy nap ezen az aszteroidán mindössze öt percig tart! ” – mondja. A korábbi adatok azt mutatták, hogy az aszteroida átmérője körülbelül 30 méter volt, és körülbelül 10 perc alatt hajtott végre egy fordulatot.
„ A most mért kisebb méret és gyorsabb forgás még érdekesebbé, de egyben még nagyobb kihívást is jelent majd a Hayabusa2 látogatása számára ” – mondja Olivier Hainaut, a tanulmány társszerzője, az ESO németországi csillagásza. Ez azért van, mert egy leszállási manőver, ahol az űrszonda eléri az aszteroidát, nehezebb lesz végrehajtani a vártnál.
Az 1998 KY26 lesz a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) Hayabusa2 űrszondájának végső célpontja. Eredeti küldetése során a Hayabusa2 2018-ban a 900 méter átmérőjű 162173 Ryugu aszteroidát vizsgálta, és 2020-ban hozott vissza belőle mintákat a Földre. A maradék üzemanyaggal az űrszonda meghosszabbított küldetésre indult 2031-ig, amikor is az 1998 KY26-tal való találkozásra törekszik, hogy többet megtudjon a legkisebb aszteroidákról. Ez lesz az első alkalom, hogy egy űrmisszió egy apró aszteroidával találkozik – az összes korábbi misszió több száz vagy akár több ezer méter átmérőjű aszteroidákat látogatott meg.
Santana-Ros és csapata a földről figyelte meg az 1998 KY26 aszteroidát, hogy támogassa a küldetés előkészítését. Mivel az aszteroida nagyon kicsi, és ezért nagyon halvány, a tanulmányozásához meg kellett várni a Földdel való közeli találkozást, és nagy távcsöveket kellett használni, mint például az ESO VLT-jét a chilei Atacama-sivatagban .
A megfigyelések kimutatták, hogy az aszteroida fényes felszínnel rendelkezik, és valószínűleg egy tömör kőzetdarabból áll, amely egy bolygó vagy egy másik aszteroida darabjából származhatott. A csapat azonban nem tudta teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy az aszteroida lazán összetapadt törmelékkupacokból áll. „ Még soha nem láttunk tíz méter méretű aszteroidát a helyszínen, így nem igazán tudjuk, mire számíthatunk, és hogyan fog kinézni ” – mondja Santana-Ros, aki a Barcelonai Egyetemmel is kapcsolatban áll.
„ A történet lenyűgöző része az, hogy azt találtuk, hogy az aszteroida mérete összehasonlítható az azt meglátogatni készülő űrszonda méretével! És teleszkópjainkkal képesek voltunk jellemezni egy ilyen apró objektumot, ami azt jelenti, hogy a jövőben más objektumokkal is megtehetjük ezt ” – mondja Santana-Ros. „ Módszereink hatással lehetnek a jövőbeli Földközeli aszteroida-kutatási vagy akár az aszteroida-bányászat terveire .”
„ Ráadásul most már tudjuk, hogy még a Földbe becsapódó legkisebb veszélyes aszteroidákat is képesek vagyunk jellemezni, mint például azt, amelyik 2013-ban Cseljabinszk közelében csapódott be Oroszországban, és alig volt nagyobb, mint a KY26 ” – összegzi Hainaut.
