Ha van a közelünkben rajtunk kívül más technológiai civilizáció, évezredek óta képesek észlelni a földi élet jeleit.
Több mint 1700 közeli csillagtól lehetettek megfigyelhetők a földi élet jelei az elmúlt 5000 évben, a jelenleg rendelkezésünkre álló műszerekhez hasonló technológiával, derül ki egy szerdán kiadott, az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adatait felhasználó kutatásból.
A Nature folyóiratban közölt tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy az elmúlt 5000 és a következő 5000 évben hány másik csillagtól észlelhető a Napunk előtt áthaladó Föld úgy, hogy elméletben lehetséges legyen az élettel összefüggésbe hozható molekulák kimutatása. Lisa Kaltenegger és Jaqueline Faherty, a Cornell Egyetem kutatói azt is feltárták, hogy statisztikailag eddig 29 olyan feltételezhetően lakható exobolygóhoz juthattak el az emberi civilizáció által az elmúlt száz évben kibocsátott rádiójelek, melyekről a Föld is megfigyelhető teleszkópok segítségével.
Az 1990-es évek eleje óta a csillagászok 4422 exobolygót, azaz Naprendszerünkön kívüli bolygót fedeztek fel 3280 csillag körül. Ezek többségét a Kepler űrtávcső által alkalmazott fedési módszer segítségével sikerült megtalálni, amely azt használja ki, hogy a mi nézőpontunkból egy másik csillag előtt elhaladó bolygó kissé kitakarja a csillagot, észlelhető változást okozva annak fényességében. A több mint 4000 ismert exobolygóból közel 60 potenciálisan lakható lehet. Ezek olyan, a Földhöz hasonló kőzetbolygók, melyek a csillaguk körüli lakhatósági zónának nevezett régióban helyezkednek el, ami lehetővé teheti a folyékony víz jelenlétét felszínükön. A lakhatóság szűkebben értelmezve a csillagtól való távolság mellett olyan egyéb faktoroktól is függ, mint a csillag aktivitása vagy az adott bolygó légkörének jellemzői.
Az új kutatásban az amerikai szakemberek a Földet lényegében egy másik csillag körül keringő exobolygóként kezelték, és meghatározták, hogy hány másik csillagtól és mekkora távolságból lehet vizsgálható, ahogy ezen csillagok szemszögéből a bolygónk elhalad a Nap előtt. Ehhez a Gaia űrteleszkóp – melynek korábbi eredményeiről itt írtunk – megfigyeléseiből létrehozott, a Földtől 300 fényév távolságot lefedő katalógust használták, amely feltárja a közeli csillagok Naprendszerünkhöz viszonyított mozgását.
A 2034 azonosított csillagból jelenleg 7 olyan ismert, amely körül biztosan találhatók exobolygók. Ilyen a tőlünk 11 fényévre található Ross128 bolygórendszer is, amelynek egyetlen eddig felfedezett, Ross128 b bolygója a Földnél kissé nagyobb méretű, és a csillag lakhatósági zónájában található. A Ross128b nézőpontjából 3057 évvel ezelőttől 900 évvel ezelőttig volt megfigyelhető a Napunk előtt áthaladó Föld. A 2034 csillag közt van a 40 fényév távolságban lévő TRAPPIST-1 bolygórendszer is. A csillag körül hét kőzetbolygó ismert, melyek közül három-négy a csillag lakhatósági zónájában található. A Trappist-1 rendszerből 1642 év múlva lesz megfigyelhető a Föld, több mint kétezer évig.
A kutatók ezután a csillagok körüli lakhatósági zónában található kőzetbolygókra vonatkozó legjobb becsléseket (0,58-0,88 lakható bolygó/csillag) vetették össze adatbázisukkal. Ez alapján statisztikailag 29 olyan, esetleg lakható bolygónak kellene lennie 100 fényév távolságon belül, ahonnan észlelhető lehet bolygónk Nap előtti áthaladása és a Földről származó rádióadások.
Nem érdemes viszont elfelejteni, hogy galaxisunkban hozzávetőleg 400 milliárd csillag található, akár több milliárd Földhöz hasonló bolygóval. Ennek a szakemberek által azonosított közel 2000 közeli csillag és néhány tucat bolygó elhanyagolható részét teszi csak ki. Ezért annak a valószínűsége, hogy ezen 1715 közeli csillag valamelyike körül hozzánk hasonló fejlettségű technikai civilizáció létezzen, mai tudásunk szerint rendkívül csekély. A kutatók szerint azonban érdemes lehet kitüntetett figyelmet szentelni az általuk azonosított csillagoknak, már csak azért is, mert lakható exobolygókra találhatunk a közelükben.
Tóth András
forrás: qubit.hu
