Felfedezték az eddig megfigyelt legtávolabbi Tejút-szerű galaxist.
A kutatók felfedezték az eddig megfigyelt legtávolabbi Tejút-szerű galaxist. A REBELS-25 névre keresztelt koronggalaxis ugyanolyan rendezettnek tűnik, mint a mai galaxisok, de úgy látjuk, mint amikor az Univerzum még csak 700 millió éves volt. Ez meglepő, mivel a galaxisok kialakulásának jelenlegi értelmezése szerint az ilyen korai galaxisok várhatóan kaotikusabbnak tűnnek. A REBELS-25 forgását és szerkezetét az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) segítségével tárták fel, amelyben az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is partner.
A manapság látható galaxisok nagy utat tettek meg a kaotikus, csomós társaikhoz képest, amelyeket a csillagászok általában a korai Univerzumban figyeltek meg. „ A galaxisképződésről alkotott ismereteink szerint azt várjuk, hogy a legtöbb korai galaxis kicsi és rendetlen megjelenésű ” – mondja Jacqueline Hodge, a holland Leiden Egyetem csillagásza és a tanulmány társszerzője.
Ezek a rendetlen, korai galaxisok összeolvadnak egymással, majd hihetetlenül lassú ütemben simább formákká fejlődnek. A jelenlegi elméletek azt sugallják, hogy ahhoz, hogy egy galaxis olyan rendezett legyen, mint a mi Tejútrendszerünk – egy forgó korong rendezett szerkezetekkel, például spirálkarokkal –, több milliárd éves evolúciónak kell eltelnie. A REBELS-25 észlelése azonban megkérdőjelezi ezt az időskálát.
folyóiratban közzétételre elfogadott tanulmányban A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című a csillagászok a REBELS-25-öt találták a valaha felfedezett legtávolabbi erősen forgó koronggalaxisnak. Az ebből a galaxisból hozzánk érkező fényt akkor bocsátották ki, amikor az Univerzum még csak 700 millió éves volt – ez a jelenlegi korának (13,8 milliárd) mindössze öt százaléka –, ami váratlanná tette a REBELS-25 rendezett forgását. „ A saját Tejútrendszerünkhöz hasonló hasonlóságokkal rendelkező, erősen forgás által uralt galaxis megkérdőjelezi annak megértését, hogy a korai Univerzum galaxisai milyen gyorsan fejlődnek a mai kozmosz rendezett galaxisaivá ” – mondja Lucie Rowland, a Leideni doktorandusz. Egyetem és a tanulmány első szerzője.
A REBELS-25-öt eredetileg ugyanaz a csapat észlelte, amelyet a chilei Atacama-sivatagban található ALMA-val is végeztek. Akkoriban ez egy izgalmas felfedezés volt, a forgásra utaló jeleket mutatott, de az adatok felbontása nem volt elég jó ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne. A galaxis szerkezetének és mozgásának megfelelő felismerése érdekében a csapat az ALMA-val nagyobb felbontású nyomon követési megfigyeléseket végzett, ami megerősítette a galaxis rekord jellegét. „Az ALMA az egyetlen létező teleszkóp, amely képes ezt elérni” – mondja Renske Smit, a brit Liverpool John Moores Egyetem kutatója, egyben a tanulmány társszerzője.
Meglepő módon az adatok a Tejútrendszerhez hasonló fejlettebb jellemzőkre is utaltak, mint például egy középen megnyúlt rúd, sőt spirális karok is, bár ennek megerősítéséhez további megfigyelésekre lesz szükség. „ A fejlettebb struktúrákra vonatkozó további bizonyítékok megtalálása izgalmas felfedezés lenne, mivel ez lenne az eddig megfigyelt legtávolabbi galaxis ilyen struktúrákkal ” – mondja Rowland.
A REBELS-25 jövőbeni megfigyelései, valamint a korai forgó galaxisok más felfedezései potenciálisan megváltoztatják a korai galaxisok kialakulásáról és az Univerzum egészének fejlődéséről alkotott ismereteinket.
forrás: www.eso.org
