Ázsiai mozaik – 2021. május (2. rész)
Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.
A dél-koreai KARI és az amerikai NASA igazgatóinak május 7-ei online találkozóját követően, május 21-én Moon Jae-in és Joe Biden a két ország elnöke hivatalos szerződést írt alá, mely szerint az ázsiai ország csatlakozik az Artemis programhoz. A program első lépéseként az amerikaiak biztosítják a ShadowCam nevű nagyfelbontású kamerát a koreai KPLO Hold-orbiterhez (lásd előző havi Mozaikunkat). A ShadowCamet az Arizona State University és a Malin Space Science Systems fejleszti. (A KPLO indítását a SpaceX Falcon-9 rakétája végezheti majd el 2022 augusztusában.)
Japán szakemberek egy átalakulásra képes (transzformer) robottal (is) kívánják kutatni a Hold felszínét. A kísérlet során összegyűlt információktól azt várják, hogy segíti a (japán fejlesztésű) személyzetes, túlnyomásos holdjáró tervezését és építését. A kisméretű holdi „transzformerre” most a japán űrügynökség (JAXA), a TOMY Companyből, a Sony Group Corporationből, és a Dosisa Egyetemből (Doshisha University) összeállt konzorciummal írt alá gyártási szerződést. Az eszközt a szintén japán ispace Inc. Hakuto-M nevű automatikus leszállóegysége juttatná égi kísérőnk felszínére, legkorábban 2022-ben.
Fent a mindössze 8 cm átmérőjű és 250 gramm tömegű, átalakulásra képes japán robot zárt és nyitott (átalakult) állapotban. Lent az ispace leszállóegysége
A program kutatási fázisa még 2016-ban indult, annak érdekében, hogy részletes talajmechanikai, kőzettani, vezetéstechnikai és egyéb információkkal lehessen támogatni a japán személyzetes holdautó fejlesztését. A JAXA és a terepjáróiról és SUV-iről ismert Toyota még 2019-ben kötött szerződést egy hermetikus, személyzetes holdjáró fejlesztésére, mely az egyik japán hozzájárulás lenne az Artemis programhoz. Erről egy látványos videó itt tekinthető meg:
(Forrás: Toyota)
Az Egyesült Arab Emírségek Mohammed Bin Rashid Űrközpontja által fejlesztett, 10 kg-os, 54 × 54 × 70 cm-es Rashid nevű automatikus holdjáró szintén az ispace Hakuto-M-mel jut majd el a Holdra. Siker esetén ez lesz az első arab űreszköz égi kísérőnk felszínén.
Úgy tűnik, véglegesítették a következő kínai holdi mintavisszahozó szonda (Csang’e-6) leszállóhelyét. Úgy tűnik, hogy a „túlsó oldalon” végzett sikeres Csang’e-4 leszállás, és az „innenső” oldalról történt mintahozatal (Csang’e-5) után az ázsiaiak „emelik a tétet”. A tervek szerint ugyanis a Csang’e-6 a déli pólusvidékről, annak a Földről nem látható részéről – az Aitken-medencéből – próbál majd meg kőzetmintát hazahozni.
Kínai szakemberek vizsgálják annak lehetőségét, hogy miképp küldhetnének egy űrszondát a Naprendszer legkülső térségébe. Az információt május 6-án Vu Veiren (Wu Weiren), a kínai holdszondák vezető tervezője osztotta meg a helyi Kínai Űripar c. lappal. Az erős politikai kommunikációs töltettel rendelkező terv célja, hogy a Kínai Népköztársaság megalapításának 100. évfordulójára (azaz 2049-re) egy automatikus űreszközük 100 csillagászati egység távolságra jusson el a Naptól. (Egy csillagászati egység a Nap–Föld középtávolsággal egyenlő.) A terv az lenne, hogy – egyelőre meg nem határozott – „tudományos mérésekre kerüljön sor a Naptól mintegy 15 milliárd kilométerre, amivel Kína megajándékozhatná a világot és az egész emberiséget.”
