Európai mozaik – 2021. május (2. rész)

Ha sorozatunk előző részében európai űrszállítóeszközökkel foglalkoztunk. Most a Földtől indulva a Holdhoz és a Jupiterhez teviszünk képzeletbeli utazást.

A Föld körül

Május 21-én az ESA együttműködési szerződést írt alá a luxemburgi OHB LuxSpace-szel a Triton-X Heavy nevű kisműholdas platform (busz) 2023 nyarára történő kifejlesztéséről. A Triton-X Heavy egy maximálisan 200 kg tömegű műholdbusz, melyet úgy alakítanak ki, hogy többféle alacsony pályás műhold-konstellációt lehessen belőle költséghatékonyan, sorozatban gyártani. A projektet egyébként az ESA ARTES (fejlett műhold-kommunikációs kutatások) programjából finanszírozzák, és az OHB LuxSpace tulajdonképpen egy konzorcium vezetője. A konzorcium tagjai a svájci APCO Technologies, a belga ARCSEC, a német ASP, a portugál Edisoft, a luxemburgi EmTroniX, valamint a cseh ESC.

A Naprendszerben

Mint az olvasóink előtt ismert, az ESA egyik hozzájárulása az amerikai vezetésű Artemis programhoz a Lunar Gateway űrállomás ESPRIT nevű egysége lesz. Az ESPRIT (European System Providing Refueling, Infrastructure and Telecommunications, vagyis üzemanyag-utántöltést, infrastruktúrát és távközlést biztosító európai rendszer) két elemből áll: a Refueling Module a xenon (üzemanyag) utántöltését és tárolását biztosító modul, míg a Halo Lunar Communication System a kommunikációt biztosító egyfajta reléállomás. Az ESPRIT fővállalkozója a Thales Alenia Space, és indítására legkorábban 2027-ben kerülhet sor.

Május 25-én a Thales egy 58 millió euró értékű alvállalkozói szerződést írt alá az OHB-vel. A kontraktus értelmében a brémai cég fogja elkészíteni az ESPRIT nem hermetikus szerkezetét és hőszabályozó rendszerét, beleértve az összes szükséges tesztelemet és a repülő példányt is.

Április legvégén megérkezett a hollandiai ESA ESTEC-be (European Space Research and Technology Center) a JUICE űrszonda repülő példánya, ahol május elején már meg is kezdték környezeti tesztelését Európa legnagyobb hő-vákuum kamrájában. Az európai Jupiter-szondát az Airbus friedrichshafeni gyárában végszerelték, és onnan indult noordwiijki tesztsorozatára. A gázbolygóhoz készülő űreszköz júliusig tartózkodik itt, majd átszállítják más típusú tesztekre Toulouse-ba, s végül onnan indul majd Francia Guyanába, hogy 2022-ben egy Ariane-5 rakéta orrán startoljon a Jupiterhez, ahol a bolygón kívül leginkább a Ganymedes, Callisto és Europa holdakat fogja tanulmányozni.

A JUICE repülő példánya nem sokkal az ESTEC-be érkezése után. (Kép: ESA)

Űrpolitika

Május 24-én az ESA párizsi főhadiszállásáról érkezett a hír, hogy az Európai Űrügynökség létrehoz egy új igazgatói pozíciót. Az új beosztás neve: Director of Commercialisation, Industry and Procurement. Ahogy azt az elnevezés mutatja, az új igazgató majd a K+F eredményeknek az iparban és kereskedelemben történő megjelenéséért, illetve a beszerzésekért felel. Az igazgató közvetlenül az ESA főigazgatójának (Director General, DG) jelent, illetve a DG-t képviseli a jelentősebb ipari szereplők előtt, akár beszerzésekről, akár eredmények átadásáról lesz szó. Ezen túl az új igazgatói posztot elnyerőnek fontos feladata lesz finanszírozók felkutatása is. Miután a közelmúltban az Európai Unió megkezdte a (prágai székhellyel működő) GSA átalakítását EUSPA-vá (lásd korábbi cikkünket), és az EUSPA egyik fő feladata az EGNOS, a Galileo, a Copernicus és a kormányzati kommunikációs műholdas rendszerek „promóciója”, valószínűsíthető, hogy az új ESA igazgató és az EUSPA vezetői között is szoros munkakapcsolat lesz.