Félszárnyú lepkét fotóztak le az űrben

A csillagköd belsejében egy fiatal égitest tevékenykedik.

forrás:  NOIRLab’s Communication, Education & Energament Team

Káprázatos felvétel készült látható tartományban a chilei Gemini Déli Obszervatórium segítségével – számol be a Phys.org. A fotón a Kaméleon infravörös köd látható, amely bizonyos infravörös hullámhosszokon rendkívül fényes, de látható tartományban is megfigyelhető. A képen az objektum úgy néz ki, mint egy félszárnyú lepke.

A nebula közepén rejtőzik „motorja”, egy alacsony tömegű csillag. A kicsi, fiatal, hideg égitestből nagy sebességgel gáz távozik, amely alagutat alakít ki a csillagközi felhőben. A csillagködtől jobbra látható élénk, vörös objektum egy olyan régiót jelöl, ahol a gyorsan mozgó gáz a nebula lassabb gázának ütközik. Ez egy úgynevezett Herbig-Haro objektum.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a csillagköd közepén lévő fekete sáv egy olyan korong, amely a csillag körül keringő gázból és porból áll. Az ilyen körülölelő korongok fiatal csillagokhoz köthetőek, és hozzájárulnak a bolygók kialakulásához.

A csillagköd a Kaméleon sötét felhőinek egyikében fekszik, ezek egy nagyobb csillagképző régió részei. Ez a régió szinte teljesen elfoglalja a déli égbolton látható Kaméleon csillagképet.

forrás: ng24.hu

Herbig-Haro objektum:

A Herbig-Haro objektumok a csillagkeletkezés során, a protocsillagok körüli akkréciós korongból, a korong síkjára merőlegesen poláris jetek formájában kiáramló anyag által létrehozott objektumok. Tengelye mentén a forró (8-12 000 K hőmérsékletű), ionizált gáz több száz kilométeres másodpercenkénti sebességgel hagyja el az akkréciós korongot, majd beleütközik a csillagközi gáz sűrűbb régióiba, és felizzik. Tömegük meglehetősen kicsi, 1-20 földtömeg, méretük néhány fényév.

Az első ilyen objektumot Sherburne Wesley Burnham  fedezte fel a T Tauri csillag körül a 19. században, de a ködök mibenlétét csak az 1940-es években, George Herbig és Guillermo Haro  egymástól függetlenül kutatva értette meg.

forrás: wikipédia