A Hold kiszakadt darabja lehet az egyik földközeli kisbolygó

Az Arizonai Egyetem kutatói szerint a Hold egy darabja lehet a Kamo’oalewa névre keresztelt földközeli kisbolygó.

Művészi illusztráció arról, ahogy a Kamo’oalewa egy becsapódás során kiszakad a holdfelszínből. (Forrás: Juan A. Sanchez/PSI)

A Kamo’oalewa a földközeli kisbolygók azon csoportjába tartozik, melynek tagjai a Nap körül keringenek, és viszonylag közel maradnak a Földhöz. Ezekről az objektumokról elég keveset tudunk, mert annyira halványak, hogy nehéz a megfigyelésük. A Kamo’oalewát 2016-ban fedezte fel a hawaii PanSTARRS teleszkóp. Neve, amely egy hawaii teremtési énekben található, egy egyedül utazó leszármazottra utal. Nagyjából akkora, mint egy óriáskerék, 45 és 60 méter közötti, és körülbelül 14 millió kilométerre tudja megközelíteni a Földet.

A Földről minden év áprilisában figyelhető meg csupán, viszonylag kis mérete miatt pedig csak a legnagyobb távcsöveinkkel láthatjuk. Egy kutatócsoport az arizonai Mount Grahamen lévő Nagy Binokuláris Teleszkóppal (LBT) felfedezte, hogy a kisbolygó által visszavert fény színképe egyezik a NASA Apollo-küldetései során visszahozott Hold-mintákéval, ami arra utal, hogy a Holdból származik.

Azt azonban még nem tudhatjuk biztosan, hogyan szakadt le, mivel nem tudunk más, holdi eredetű kisbolygóról. „Átnéztem az összes elérhető spektrumot, amit földközeli kisbolygókról készítettek, de egyik sem egyezett.” – mondta Sharkey, az eredményeket ismertető szakcikk vezető szerzője. A kutatók három éven át keresték a magyarázatot. 2020 áprilisában a járványhelyzet miatt leállították a távcsövet, de 2021-ben végül sikerült eredményre jutniuk. „Idén tavasszal megkaptuk a szükséges utánkövetéses megfigyeléseket, és kimondhattuk, hogy tényleg igaz.” – mondta Sharkey. „Sokkal egyszerűbb a holdi magyarázat, mint bármi más.”

A Kamo’oalewa pályája szintén a holdi eredetre utal: nagyon hasonló a Földéhez, de kis szöget zár be azzal. A tanulmány társszerzője, Renu Malhotra szerint a kisbolygó pályája nem is tipikus földközeli kisbolygópálya.

„Rendkívül szokatlan, hogy egy átlagos földközeli kisbolygó spontán olyan majdnem-kisbolygópályára álljon, mint a Kamo’oalewa.” – mondja Malhotra. „Nem fog sokáig ezen a pályán maradni, csak nagyjából 300 évig, és úgy becsüljük, hogy körülbelül 500 éve állt rá.”

A Kamo’oalewa nagyjából 4 milliószor halványabb, mint a leghalványabb csillag, amit az emberi szem láthat sötét égbolton. Vizsgálata csak a legnagyobb teleszkópokkal lehetséges. A kutatók folytatják a kisbolygó megfigyelését.

Forrás: csillagaszat.hu